A hatékony családpolitika az egyik legjobb befektetés – Magyar Hírlap

A hatékony családpolitika az egyik legjobb befektetés – Magyar Hírlap

Novák Katalin: Amikor plusz mozgásterünk adódik, első helyre a magyar családok kerülnek, hiszen számunkra az ő érdekük a legfontosabb.

Garantálni tudom, hogy amíg nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, addig a családtámogatások fedezetét előteremtjük, a körük pedig bővülni fog, nem szűkülni – mondta a lapunknak adott exkluzív interjúban Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

– Csaknem hétszázmilliárd forinttal több forrás áll az Emmi rendelkezésére jövőre, amelyből nyugdíjakra háromszázhuszonhét, a családok támogatására hatvanhétmilliárd forinttal jut több. Elégedett ezekkel a számokkal?

– Nem az a kérdés, hogy mi elégedettek vagyunk-e. Bízom benne, hogy egyre többen érzik a bőrükön azt a folyamatosan növekvő segítséget, amit az életükhöz, család-alapításukhoz, gyereknevelésükhöz, nyugdíjas éveikhez nyújtunk. A jövő évi költségvetés egészen más tartalmú is lehetne, mint amilyen. Ma már magától értetődőnek tartjuk, hogy a családok támogatására egyre több pénz jut, pedig ez nem természetes, pláne most, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek közepette. Egy évtized alatt két és félszeresére emelkedett az az összeg, amit a családoknak tudunk adni. Ez nem kiadás, hanem befektetés a jövőbe.

– Eddig kétszázezer családot támogattak a családvédelmi akcióterv keretében. Számítottak hasonló eredményekre a tavalyi induláskor?

– Igen. Meggyőződésem, hogy ha ott segítünk, ahol szükség van rá, akkor a fiatalok, a családok élnek a felkínált lehetőségekkel. Az elmúlt tíz év tapasztalata, hogy a magyar emberek ismerik és igénybe is veszik a családoknak nyújtott segítséget. A kétszázezer család majdnem egymillió embert jelent, például a babaváró támogatás esetében házaspárokról van szó, így a számot rögtön meg kell szoroznunk kettővel, a többi lehetőségnél pedig ez a szorzó inkább négy-öt.

– Az akcióterv része a négygyermekes anyáknak nyújtott, élethosszig tartó személyijövedelem­adó-mentesség. Mennyien jogosultak erre a támogatásra?

– Idén eddig negyvenháromezren éltek a lehetőséggel. Ez az adómentesség magyar kuriózum, sehol a világon nem létezik hasonló. Ráadásul élethosszig tart, azaz nemcsak a kisgyermekeseket támogatjuk, hanem azokat a családokat is, ahol már kirepültek a gyerekek.

– Milyen ma a nagycsaládok megítélése?

– Egyre többen mernek nagycsaládot alapítani, kezd újra divatba jönni a nagycsaládos lét, és az őket övező tisztelet is növekszik. Korábban furcsán néztek azokra, akik öt-hét gyermekkel sétáltak az utcán, ma egyre többen ismerik el, hogy ha egy pár felelős módon több gyermeket vállal, és tisztességesen neveli őket, azzal a saját családjuk örömein túl a közösségnek is adnak.

– Hogyan lehet a tiszteletet mérni?

– Következtetni lehet. Egyrészt az elmúlt években a harmadik gyermekek megszületése nagyobb arányban emelkedett, mint az első vagy második gyermekeké. Sok pozitív visszajelzést kapunk a családszervezetektől is, amelyek megerősítik a fentieket. Javaslom az olvasóknak is, gondolják végig: hogyan tekintettek egy nagycsaládra tíz-húsz évvel ezelőtt és hogyan tekintenek ma.

– Idén januárban vezették be a nagyszülői gyedet, mennyire népszerű ez a támogatási forma?

– A lehetőségnek örülnek azok a családok, ahol a szülők a pici gyerek mellett dolgoznak, az egyik, még aktív nagyszülő viszont szívesen kivenné a részét a gyermekfelügyeletből. Az utóbbi hónapokat azonban beárnyékolta a koronavírus-járvány, így kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel, mint ahányan eredetileg tervezték. Átmenetileg könnyítettünk is a szabályozáson.

– Előremutató kezdeményezésnek tűnt az egyszülős családoknak nyújtott csok. Mi a tapasztalatuk az intézkedéssel kapcsolatban?

– Nagy az érdeklődés iránta, hiszen a csokot igénybe vevő családok tizenkét százaléka egyszülős. Számukra korábban soha nem volt ilyen otthonteremtési lehetőség. Ha már megszülettek a gyermekek, nem teszünk különbséget az alapján, hogy valaki házasságban, élettársi kapcsolatban vagy egyedül neveli gyermekét. Egy egyszülős családban a tízmillió forint, valamint a tizenötmillió forintos kölcsön, ami a csok mellé felvehető, nagy segítséget jelent, még nagyobb arányút, mint egy olyan családban, ahol ketten nevelik a gyermekeket.

– Végeztek számításokat, hogy a családvédelmi akcióterv elemeit mennyien vehetik még igénybe? Meglesz a forrás ezekre 2022-ig?

– Mindig addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Szerencsére a takaró egyre hosszabb, ezért egyre tovább is tudunk nyújtózkodni. Pénzügyileg mindig egy-másfél évre tekintünk előre, megfontoltan tervezünk. Koronavírus-járvány ide vagy oda, most is megvan a jövő évi költségvetés, amit a parlamentben már meg is szavaztunk. Igaz, a baloldal most sem támogatta a családokat kiemelten támogató költségvetést. Így már lehet látni, ki mire számíthat jövőre. Amikor plusz mozgásterünk adódik, első helyre a magyar családok kerülnek, az ő érdekük a legfontosabb. A gazdaságot is úgy erősítjük, hogy az a családok érdekét szolgálja: 2022 végéig vállaltunk kötelezettséget arra, hogy a babaváró támogatás és a nagycsaládosok autó­vásárlási támogatása elérhető lesz. Garantálni tudom, hogy amíg nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, addig a családtámogatások fedezetét előteremtjük, a körük pedig bővülni fog, nem szűkülni.

– A családvédelmi akcióterv már eddig is új elemekkel gazdagodott. Milyen további támogatási formák megjelenésére számíthatnak a családok?

– Az akcióterv idén január elsején teljesedett ki a négygyermekes anyáknak nyújtott szja-mentességgel és a nagyszülői gyeddel, és azóta is bővült a program. Július elsejétől azok, akik cseden, gyeden vagy gyesen vannak, ingyenes nyelvvizsgát, KRESZ-tanfolyamot és -vizsgát tehetnek. Ebben a nehéz időszakban szeretnénk, ha a nyugdíjasok is éreznék, hogy nem kell összébb húzniuk a nadrágszíjat, ezért a tizenharmadik havi nyugdíjat négy lépésben visszaépítjük jövő év elejétől. Korszakhatárnak érzem, hogy jövő júliustól az a dolgozó nő, aki gyermeket vállal, a szülést követő fél évben többet fog keresni, mint a szülést megelőzően, vagy mintha nem vállalt volna gyermeket. Ilyen sincs máshol a világon. Szeretnénk anyagi és erkölcsi értelemben is minél inkább megbecsülni azt, aki felelősen vállal gyermeket.

– Gondolkodnak azon, hogy Demény Pál közgaszdász, demográfus javaslatait vagy azok valamilyen verzióját bevezessék? Az egyik a szavazati jog megadását kívánja minden magyar állampolgárnak, korra való tekintet nélkül. A másik szerint az állam a szülőket annak függvényében támogatná differenciált nyugdíj-kiegészítéssel, hogy hány és gazdaságilag mennyire produktív gyermeket neveltek fel.

– Nagy ajándék, hogy Demény professzor úr segíti a munkánkat értékes gondolataival és sok évtizedes szakmai tapasztalatával. Jól ismerem a javaslatait, hiszen rendszeresen beszélünk. A választási rendszerhez nem kívánunk hozzányúlni. Ami a nyugdíjakat illeti, ha nem is az általa javasolt formában, de részben megvalósult javaslata a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességével, a Nők40 programmal, amellyel áttételesen nyugdíjaskorban is elismerjük a gyermekvállalás értékét.

– Negyven éve nem kötöttek annyi házasságot Magyarországon, mint idén márciusig bezárólag, illetve a legfrissebb KSH-adatok szerint az év első öt hónapjában csaknem öt százalékkal több gyermek született, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. Minek tulajdonítják az örvendetes változásokat?

– A magyar emberek majdnem háromnegyede úgy gondolja, hogy a családvédelmi akcióterv segíti a demográfiai folyamatok pozitív irányba való elmozdulását. Az öt százalék egyébként csaknem ezerhétszáz kisbabát jelent. Gondoljunk csak bele: ezerhétszázzal több családot ért a gyermekáldás öröme! És azt se felejtsük el, hogy csökkent a válások száma, amely hatvan éve nem volt ilyen alacsony, és mérséklődött a terhességmegszakítások száma, a természetes fogyás mértéke is. Ezek a tendenciák cáfolják azokat a huhogókat, akik évek óta hangoztatják: a demográfiai folyamatokat nem lehet befolyásolni, nem lehet jó irányba fordítani. Egyben azt is igazolják, hogy a hatékony családpolitika az egyik legjobb befektetés.

– A bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek száma követi majd a remélhetőleg tovább növekvő gyermekszámot?

– Örülnék neki, ha az lenne a legnagyobb probléma, hogy nem győzünk annyi bölcsődét építeni, amennyire szükség lenne. Hátha így lesz! Az igény most is folyamatosan nő, hiszen egyre nagyobb a gyermekvállalási kedv, miközben a szülők közül is mind többen dolgoznak. Folyamatosan építkezünk, 2022-re hetvenezerre emeljük a bölcsődei férőhelyek számát. Az elmúlt tíz évben hatvan százalékkal növeltük ezt a számot. De nemcsak a férőhelyeket bővítjük, növeltük a bölcsődei dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését, a bölcsődék finanszírozását is.

– Beváltotta a hozzá fűzött reményeiket a meddőségi kezelések ingyenessé tétele?

– Idén januárban léptünk nagyot a meddőségi kezelések terén, mert szeretnénk, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. Magyarországon minden hetedik, mintegy százötvenezer párt érintenek meddőségi problémák, fontos, hogy ezeket időben felismerjék, és tudják orvosolni. Sokan küzdenek azért, hogy gyermekük születhessen, nekik is szeretnénk segíteni. Ehhez az állam minden rendelkezésre álló segítséget igyekszik megadni, ezért növeltük az állam felelősségét ezen a területen. Csökkentettük a beavatkozások árát, javítottuk a hozzáférést. A koronavírus-járvány a meddőségi kezeléseket is megnehezítette, talán mostanában térhet vissza az élet e téren is a normális kerékvágásba. Ezzel együtt sokan jelzik, hogy a meddőségi kezelések ingyenessége komoly segítséget jelent azoknak, akik már lemondtak a gyermekáldásról anyagi okok miatt.

– Gondolkodnak a petesejt-donáció túlszabályozottságának enyhítésén, anyagi támogatásán? Sokaknak ugyanis ez lehetne az egyetlen módjuk a gyermekvállalásra, és ezek a családok jelenleg euróezrekkel támogatnak cseh klinikákat.

– Egyelőre nem tervezünk változtatást a petesejt-donáció szabá-lyozásában.

– A közelmúltban az örökbefogadás megkönnyítésére tett javaslataikat keményen támadta a baloldal. Mit gondol, miért?

– Kishitűségből.

– Csak?

– Igen.

– Különösen az örökbefogadói tanfolyam választhatóságát ostorozták. Miért döntöttek e könnyítés mellett?

– A változás lényege a tanfolyam ingyenessé válása. Eddig egy házaspárnak fejenként száznegyvenezer forintba került a tanfolyam. Ezt az összeget ezentúl a gyermekre költhetik. A tanfolyamot pedig mindenkinek ajánljuk. Nem érzem megalapozottnak azt a félelmet, hogy ha valami jó, hasznos, értelmes és ingyenes, azt majd nem veszik igénybe az emberek.

– Ugyancsak baloldali támadások kereszttüzébe került a Kósa Lajossal közösen benyújtott illetéktörvényük. Ön szerint ennek mi lehetett az oka?

– Irigység. Miért sajnálják az emberektől, hogy pluszköltség nélkül megajándékozhassák a testvérüket vagy örökül hagyhassák rájuk az értékeiket? Mi nem szeretnénk a családokat megsarcolni. A döntések maradjanak családon belül, ehhez az államnak semmi köze. Nem az ellenzék reakcióira, hanem az emberek reagálására érdemes figyelni. Márpedig e törvénymódosítás fogadtatása részükről egyöntetűen pozitív volt.

– Többször is szóba került a koronavírus-járvány. A hírek szerint nyakunkon a második hullám. Milyen feladatokat ró ez az államtitkárságra?

– A járvány sok mindenre megtanított mindannyiunkat, a kormányt is. Az egyik fontos tanulság az, hogy folyamatosan figyelnünk kell, állandó készenléti állapotban kell lennünk. A receptek már megvannak, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint működtek Magyarországon. Ezeket a recepteket kell elővennünk, ha megérkezne a második hullám. Igaz, egy jól bevált recepten is mindig lehet javítani, sőt kell is. Egy biztos, mindent megteszünk, hogy a magyar családokat biztonságban tudjuk.