Novák Katalin: Magyarország csak akkor járulhat hozzá az EU újjáépítési alapjához, ha lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást – Die Welt

Novák Katalin: Magyarország csak akkor járulhat hozzá az EU újjáépítési alapjához, ha lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást – Die Welt

“…a rászoruló országokat a döntés és a pénzek elhalasztásával fenyegeti, ha az Önök feltételei nem teljesülnek. Ez zsarolás?”
Nem, ez érdekképviselet. Az Európai Tanács vitái pénteken és szombaton biztosan kemények lesznek. Sok pénzről van szó és sok az aggodalom is. Néhány olyan ország is aggódik, amelyik tart attól, hogy a végén nekik kell megfizetniük a többi tagállam adósságát, amennyiben azok erre képtelenek lennének.” A német die Weltnek adott interjúmban többek között szó esik a Fidesz néppárti tagságáról, a német-magyar kapcsolatokról, és az EU költségvetéséről is. A teljes interjút az alábbiakban Önök is elolvashatják.

„Ez érdekképviselet“, válaszolta a zsarolásra Novák.

Magyarország csak akkor járulhat hozzá az EU COVID-19-es újjáépítési alapjához, ha az EU lezárja a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást, mondta Novák Katalin, a Fidesz alelnöke az interjúban.

Alelnök asszony, a magyar parlament kedden a jogállamiságról szavazott – pontosabban arról, hogy a kormány utasítson el minden, a COVID-19-es krízis átvészelésére létrehozott európai újjáépítési alaphoz kötődő jogállamisági kritériumot. Mi bajuk van a jogállamisággal?

Semmi. Magyarország egy jogállam és ez így is marad. A határozat a kormány mozgásterét határozza meg a mentőcsomagról szóló tárgyalásokon. Egy teljesen új dologról van szó az unió történetében: ez az Új Generáció Alap egy olyan hitel, amit az EU-nak kellene felvennie, és amiért a tagállamoknak kell jótállniuk. A magyar parlament ezzel kapcsolatosan alapvető feltételeket határozott meg: igazságosnak kell lennie, a szegényebb országok nem kaphatnak arányosan kevesebbet, mint a gazdagabbak és nem szabad a pénzek szétosztását politikai feltételekhez kötni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tagállamokat nem zsarolják a politikai bunkósbotként használható „jogállamiság“ fogalmával. Emiatt kell a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást is lezárni, ez is szerepel a magyar parlament határozatában. A 7-es cikkelyes eljárás elhúzódása egyébként eddig sem rajtunk múlt.

Csak akkor támogatják a mentőcsomagot, ha a 7-es cikkelyt berekesztik?

Ez így szerepel a határozatban. Az Új Generáció Alap nem magyar kezdeményezés. Mi eddig aránylag jól átvészeltük a krízist. És ez egy olyan lépés, amivel az unió most először együttesen adósodna el. Magunk részéről ezt inkább elkerülnénk, de látva Európa fejlettebb országainak helyzetét, nyitottak maradunk az egyeztetésre. Megértjük, hogy egyes uniós országok komoly válságban vannak, és ha a közös hitel megoldást jelent, akkor készen állunk rá. Nem tudjuk viszont elfogadni az aránytalanságot és igazságtalanságot. Vagy azt, hogy utólag, megfoghatatlan jogállamisági vádak ürügyén, Magyarországot a pénzek elosztásában és felhasználásában korlátozni próbálják. Ha már közösen adósodunk el, akkor azt tegyük egyenrangú partnerként.
Ezzel a rászoruló országokat a döntés és a pénzek elhalasztásával fenyegeti, ha az Önök feltételei nem teljesülnek. Ez zsarolás?

Nem, ez érdekképviselet. Az Európai Tanács vitái pénteken és szombaton biztosan kemények lesznek. Sok pénzről van szó és sok az aggodalom is. Néhány olyan ország is aggódik, amelyik tart attól, hogy a végén nekik kell megfizetniük a többi tagállam adósságát, amennyiben azok erre képtelenek lennének. De mi szeretnénk, ha időben döntés születne, ez a kormány világos álláspontja.
Németország látja el a soros EU elnökséget. A német programban szerepel az a követelmény, amit Önök elutasítanak, miszerint az eszközök elosztását jogállamisági kritériumokhoz kell kötni. Ön nemrégiben volt Berlinben – erről is szó esett?

Arról, hogy a jogállamisági feltételt néhányan bevezetnék, már évek óta hallani lehet. És mi ezt a kezdetektől fogva elleneztük. 2011 után Brüsszelben az összes új törvényünket, beleértve az Alaptörvényt, megvizsgálták és jóváhagyták. A jogállamisággal kapcsolatos vádak alaptalanok voltak. Most megint kezdik. Ennek sincs jogalapja az uniós jogban. Máig nincs egy objektív, mindenkire vonatkozó feltételrendszer, amely tisztán definiálná a „jogállamiságot“. Ezért mi alapvetően ellenezzük az ilyen eljárásokat. És nem mi vagyunk az egyetlenek.

Ki még?

Lengyelország, például.

Még egy ország, amelyet jogállamisági deficitekkel vádolnak. Ezen kívül?

Alapvetően a régiónk országai.

Ma (csütörtökön) Budapestre érkezik a védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer. De ő a CDU elnöke is. Milyen minőségben érkezik?

Védelmi miniszterként, tárgyalni fog a honvédelmi miniszterünkkel, Benkő Tiborral is. Ezen a területen a két ország együttműködése kiváló. De nem lepődnék meg, ha a Fidesz és a CDU kapcsolata is terítékre kerülne.

Milyenek most a kapcsolatok?

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úrral voltam nemrég Berlinben. A hangulat barátságos volt, az egymás jobb megértésének szándéka vezérelt mindenkit. Találkoztunk a CDU és a CSU főtitkárával, Paul Ziemiakkal és Markus Blumeval, és rövid megbeszélést folytattunk Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökével, Armin Laschet-tel és Wolfgang Schäubleval, a német Bundestag elnökével. Hasznos beszélgetések voltak, a korrekt együttműködés szellemében.

Voltak megjegyzések Magyarország COVID-19-es kríziskezeléséről?

Igen, alapvetően az értetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a médiumok miért tájékoztattak ilyen hisztérikusan a magyar veszélyhelyzetről. Akkoriban Paul Ziemiak felhívott engem és megkérdezte, hogy a Parlamentet miért rekesztettük be. Mondtam neki, hogy éppen egy parlamenti ülésen vagyok. A magyar parlament, az Európai Parlamenttel ellentétben, végig dolgozott.

Téma volt az Ön pártja EPP tagságának másfél évvel ezelőtti felfüggesztése is?

Igen, arról beszéltünk, hogy a Néppárton belül hogyan tudunk szövetségesként együttműködni. A német uniópártoknak nem áll érdekében, hogy elhagyjuk az Európai Néppártot.
Az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk viszont még idén ki akarja rakni Önöket.
Ezt a CDU/CSU-ban lévő barátaink is szkeptikusan fogadják. Többször is elmondták nekünk, hogy Tusk túl messzire ment. Nyilvánosan követelte a mi kizárásunkat, miközben ehhez nem kapott felhatalmazást az Európai Néppártól, amelynek a nevében beszélt. Ő az Európai Néppártot saját lengyelországi belpolitikai ambícióinak játszóterévé tette. Otthon most szenvedett el ismét vereséget.

Szeptemberben viszont Tusk ki akarja kényszeríteni az Önök kizárását.

Ezt már megpróbálta februárban is, és nem talált ehhez többséget az Európai Néppártban. Valószínűleg így lesz ez szeptemberben is.

Meddig tartson még ez az állapot? Se kizárás, se teljes jogú tagság?

Eddig jól megvoltunk így. Néhány külföldi politikus azonban a médiumok nyomását nehezen viseli. A hangulat most némileg megváltozott amiatt, hogy a médiumok a magyar veszélyhelyzetről hamisan tudósítottak. Sokakban felmerült a kérdés, ha ezek a beszámolók valótlanok voltak, akkor lehet, hogy a többi, Magyarországról szóló kritikus tudósítás sem volt igaz?

Önöknél is változik a hangnem. Másfél évvel ezelőtt még azzal fenyegettek, hogy Önök akarnak kilépni az Európai Néppártból. Most Orbán Viktor egy július 8-i online konferencián azt az ötletet fogalmazta meg, hogy az Európai Néppártnak egy stratégiát kellene kidolgoznia, hogy erősítse az EU gazdasági erejét. Ez inkább hangzik részvételnek, mintsem kilépésnek.

Nem szeretünk egy helyben topogni és köldökvizsgálatot végezni. A politika mindig harc, a politikai ellenfeleink lőnek ránk. És mi mit csinálunk? Mi, az Európai Néppártban egymás ellen harcolunk, ahelyett, hogy a valódi ellenfélre koncentrálnánk. És túl keveset foglalkozunk a jövő központi kérdéseivel. Jó, hogy Manfred Weber frakcióvezető úr egy francia politikus-filozófust, Francois Xavier Bellamyt bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki egy jövőképet az Európai Néppárt számára. Ez egy fontos lépés. Mi az Európai Néppárt alapértékei mentén keressük a válaszokat a jövőbeli kihívásokra – de balra tolódás nélkül. Biztonság, migráció, digitalizáció, demográfia, gazdaság, az EU és a nemzetállam viszonya – segíteni akarunk, hogy ezeken a területeken konzervatív, kereszténydemokrata stratégiákat alkossunk. Ha megy az Európai Néppárton belül, akkor szívesen maradunk. Ha nem, akkor nem. Egyébként a néppárti tagság megítélése a Fideszben is változó – néhányan legszívesebben már rég távoztak volna.

Július 8-án volt egy online konferencia a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral, a szerb elnökkel, Vuciccal és Szlovénia miniszterelnökével, Jansaval és a már Ön által említett francia politikussal és filozófussal, Bellamyval az EU jövőjéről. Címe „Európa cenzúrázatlanul”. Önöket ki cenzúrázza?

Egy Európában vezető médium megtagadta a program hirdetésének megjelentetését, mivel ez állítólag ellenkezett az alapelveikkel. A rendezvényt így is nagy figyelem övezte. Különböző országokból körülbelül 300.000 ember nézte meg eddig – közvetlenül és torzítás nélkül. Manapság a választókat már közvetlenül is meg lehet szólítani anélkül, hogy közvetítő közegre lenne szükség.

Tehát az idegesítő médiumok nélkül.

Rossz tapasztalatunk van azzal, ahogyan a média egyes szereplői manipulálják a valóságot. Például, hogy mi a parlamentet berekesztettük volna. De a hazugságon túl, néhány médium a valóságnak csupán azt a szeletét hajlandó bemutatni, ami a világképükbe illik, vagy a véleményüket úgy állítják be, mintha tényekről lenne szó.

Valóban nagyon sok mindenről rossz tájékoztatás született, a parlamentet sosem rekesztették be. De tény az is, hogy az időkorlát nélküli veszélyhelyzet kihirdetése aggodalomra adott okot és magyar újságírók nyomás alatt érezhették magukat a rémhírterjesztésért kiszabható büntetések miatt. A média kritizálása egy alapvető kérdést vet fel arról, hogy mit gondolnak a sajtószabadságról. A szabad médiumok feleslegesek vagy akár problémát is jelentenek egy demokráciában? Nem a demokrácia elengedhetetlen tartópillérei?

A hiteles médiumok egy demokrácia elengedhetetlen részei, viszont a fake news, a valóság elferdítése és a kellemetlen tények elhallgatása árt a demokráciának.