A magyar családpolitika egyszerre modern és konzervatív

A magyar családpolitika egyszerre modern és konzervatív

Novák Katalin: „A magyar családpolitika egyszerre modern és konzervatív”

Orbán Viktor előörsöt állított a kormányának, hogy megvalósítsa a natalista családpolitikát, ami nemzeti-konzervatív programjának sarokköve. Interjú Novák Katalinnal, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral, a Fidesz alelnökével, a mai magyar konzervativizmus fő alakjával.

Nem könnyű a családügyi miniszterrel találkozni! Novák Katalin, hivatalosan család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, nagyon elfoglalt, emellett sokat utazik, hogy külföldön képviselje a Fideszt és szövetségeseket találjon a párt számára. De néhány hónap és néhány elmaradt találkozó után, közvetlenül a Trump – adminisztráció tagjaival történt washingtoni találkozót követően, interjút adott a Courrier d’Europe Central-nak, a Szalay utcai irodájában, nem messze a Parlamenttől. Kiváló francia nyelvtudással és visszafogottabb képet festve nyilatkozott, olyan sokkoló kifejezések emlegetése nélkül, mint, „hogy magyar babákat akarunk migránsok helyett”. Válaszolt kérdéseinkre a magyar családpolitikáról és a natalista intézkedésekről, az Orbán táborához köthető kereszténységről és konzervativizmusról, valamint a Fidesz jövőjéről az európai színtéren. Arra az emeletre, ahol az irodája található, egy pater nosterrel mentünk fel, ez nem lehet véletlen.

Le Courrier d’Europe Central: Az Ön államtitkársága által készített tanulmányokban bemutatott demográfiai mutatók meglehetősen látványosak. A termékenységi ráta egy nőre vetítve kb. 1,2-ről 1,5-re nőtt 2010 és 2018 között. Van-e újabb adata az elmúlt évre vonatkozóan?

Novák Katalin:Közgazdász vagyok és tudom, hogy néhány hónap vagy néhány év adatai alapján nem lehet következtetéseket levonni. A demográfiai helyzet Magyarországon súlyos, és a demográfiai kihívás fontos kérdés.

Le Courrier d’Europe Central: Akárcsak az egész régióban.

Novák Katalin: Ezen túlmenően ez egy olyan jelenség, amely a fejlett világ minden területén megfigyelhető, mondjuk úgy, a nyugati világban. Nincs olyan európai ország, ahol a gyermekvállalási kedv eléri a nemzedékek megújulásának küszöbét, még Franciaországban és Írországban sem. Ezért gondolom, hogy nagyon fontos erről beszélni, és megpróbálni szembenézni ezzel a kihívással. Pozitív jelek is láthatók Magyarországon, mert valóban, a termékenységi ráta nőtt. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban viszont stagnált. De azt is látjuk, hogy a házasságkötési kedv magasabb, mint az elmúlt negyven évben, ami talán a jövőbeni gyermekszületésekre is hatással lesz.

Le Courrier d’Europe Central: Ismeretes, hogy Magyarországon, csak úgy, mint Franciaországban, a születések körülbelül fele házasságon kívül történik.

Novák Katalin: Ez abból adódik, hogy sokan gyermekük születése után házasodnak meg.

Le Courrier d’Europe Central: A kritikusok szerint a házasságkötési hajlandóság növekedése csak az adókedvezmények és a házaspárok számára fenntartott CSOK lakhatási támogatási rendszernek köszönhető. Mivel magyarázza a házasságkötések számának ilyen hirtelen növekedését?

Novák Katalin: Nem azt mondom, hogy ez a növekedés kizárólag a kormány intézkedéseinek köszönhető, de érdekes látni, hogy 2002 és 2010 között a házasságok száma 23% -kal esett vissza, tehát akkor, amikor ellenzékben voltunk. Magyarországnak olyan kormánya volt, amely egyáltalán nem kedvezett a családoknak, és szinte minden családtámogatást megszüntetett. 2010 óta, a CSOK bevezetését megelőzően is (2015 előtt), a házasságkötések száma folyamatosan nő. Úgy gondolom, hogy ennek valamilyen köze van a családbarát légkörhöz. De természetesen van pénzügyi támogatás is. A szabály a következő: ha valaki anyagi támogatást vesz igénybe még meg nem született, de előre vállalt gyermekekhez, akkor a támogatás házassághoz kötött. Ugyanakkor a már megszületett gyermekek után felvett támogatás nem függ a házasságkötéstől, de házaspárok, valamint egyedülálló szülők ugyanúgy részesülhetnek benne.

“Intézkedéseinket a magyarok többsége is helyesli, függetlenül attól, hogy támogatják-e a kormányt. Tehát nemzeti egyetértés van abban, hogy a gyermekeket és a következő generációkat maximálisan támogatni kell.”

Le Courrier d’Europe Central: Térjünk vissza a termékenységi rátához, amely a 2010-es évtizedben 1,2-ről 1,5-re nőtt. Korábban elmondta nekünk, hogy az okozati összefüggést a kormányzati intézkedésekkel nem bizonyították. A nyugati világban a demográfusok általában szkeptikusak a natalista intézkedések hatásait illetően. Elképzelhető, hogy ezek a születések felzárkózást jelentenek a gazdasági válság évei után. Van – e elképzelése az intézkedéseiknek a termékenységre gyakorolt ​​hatásáról?

Novák Katalin: Ez legitim vita. A közgazdászok szintén megosztottak ebben a kérdésben. Láthatjuk, hogy minden demográfiai mutató a helyes irányba halad, és azt hiszem, hogy ez nem idegen a kormány elkötelezettségétől.

Le Courrier d’Europe Central: Egy kritikus demográfus elismerte, hogy a megjelenített politikai akaratnak hatása lehet.

Novák Katalin: Vannak törekvéseink. Egyrészt azt a kritikus demográfiai helyzetet akarjuk legyőzni, amelyben már hosszú ideje élünk. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan azt is szeretnénk, ha a családok az anyagi támogatást is életmódjuk javulása és gyermekeik felnevelése érdekében tudnák felhasználni. Igen, a demográfia fontos, de intézkedéseinkkel a magyarok többsége is egyetért, függetlenül attól, hogy támogatják-e a kormányt, vagy sem. Tehát nemzeti egyetértés van abban, hogy maximálisan támogatni kell a gyermekeket és a következő generációkat. Ez mozgásteret és cselekvési lehetőséget kínál számunkra, amely manapság nem minden országban adatik meg.

Le Courrier d’Europe Central: A termékenységi ráta (az egy nőre jutó gyermekek száma) növekedett, de a születések száma nem, mivel kevés nő van termékeny korban. Ennek eredményeként a halálozás továbbra is magasabb, és a népesség mechanikusan csökken tovább. A média minden negyedévben ezen sajnálkozik. Önöknek egy kommunikációs problémával kell szembenézniük.

Novák Katalin: Igen. Ön szakértő ebben a témában, de a legtöbb ember nem. Természetesen vannak olyanok, akik folyamatosan bírálják, amit csinálunk, és azt mondják, hogy nincs eredmény. Ezek fontos viták. Fontos beszélnünk a jövőnkről és hangsúlyoznunk, hogy a gyermekvállalás természetesen személyes döntés, valószínűleg a legszemélyesebb.
Le Courrier d’Europe Central: Ez nem az, amit a házelnök úr, Kövér László mondott. De erre később visszatérünk.

Novák Katalin: Ezek az egyéni döntések nem járnak következmények nélkül a társadalmunkra és a gazdaságunkra nézve. Ezért ez egy olyan téma, amelyben a kormánynak is kell, hogy legyen véleménye és cselekednie is kell. Nem gondolom, hogy ez magyar sajátosság, de nálunk fontos elem, hogy nagyon erős a különbség a vágyott gyermekek száma és a megszületett gyermekek száma között. A kormánynak és az államnak ezért kötelessége segíteni a párokat, hogy legyőzzék az akadályokat céljaik megvalósítása érdekében.

Le Courrier d’Europe Central: Nem fél attól, hogy a politikai cselekedeteket kísérő konzervatív diskurzus visszatarthatja a fiatalokat? Nem tulajdonítom Önnek Kövér László szavait (aki azt mondta: „szeretnénk, ha a lányaink pedig az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”), de…

Novák Katalin: Családpolitikánk választási lehetőséget, lehetőségeket és mozgásteret kínál. Ajtókat nyitunk. A fiatalok dönthetnek úgy, hogy nem vállalnak gyermeket, ezzel nincs probléma, ez az ő döntésük. De dönthetnek úgy is, hogy hamarabb megházasodnak és családot alapítanak, mert a pénzügyi támogatás lehetővé teszi ezt számukra. Ezután fennáll még az a lehetőség is, hogy a gyermek születése után három évig otthon maradhatnak, vagy előbb visszatérhetnek a munkaerőpiacra. Most már a nagyszülők is gondoskodhatnak az unokákról, a szülési szabadságra pedig az apa vagy az anya is mehet. Egyesek ezt ultrakonzervatív családpolitikának hívják…

“A nők foglalkoztatási rátája jelentősen megnőtt az utóbbi években, és még soha nem volt olyan magas, mint jelenleg. ”

Le Courrier d’Europe Central: Az “ultra” túl sok.

Novák Katalin:De konzervatív, igen, abban az értelemben, hogy megőrizzük a hagyományos család értékeit. Számunkra a gyermek érdeke a fontos, az, hogy legyen apja és anyja, és hogy a családja támogassa őt. Tehát ebből a szempontból konzervatív, de intézkedéseink ajtókat nyitnak és választási lehetőségeket adnak, így nem hiszem, hogy ez nem felel meg a fiatalok elvárásainak vagy kívánságainak, és látom, hogy közel félmillió ember részesült már ezekben az új támogatásokban.

Le Courrier d’Europe Central: Azt vetik az Önök szemére, hogy a nőket otthon akarják tartani.

Novák Katalin: A nők foglalkoztatási rátája jelentősen megnőtt az utóbbi években, és még soha nem volt olyan magas, mint jelenleg. Ez bizonyítja azt, hogy a nőket nem akarjuk otthon tartani a gyermekekkel. Ez ugyanakkor fontos lehetőség, amelyet a legtöbb magyar anya választ. Magyarországon hagyománya van a hosszú szülési szabadságnak. A magyar nők számára – a férfiak számára is, de különösen a nők számára – ez garancia és fontos eleme a családpolitikánknak. Ami az általunk létrehozott bölcsődék hálózatát illeti, amelyet a kormány erőteljesen támogat, abban sem látom azt, hogy miben lenne konzervatív. Tehát azt mondanám, hogy családpolitikánk konzervatív, de modern is, és még azt is merném mondani, hogy progresszív, ha nem tudnám, hogy ez a baloldal és a liberálisok által foglalt terület (mosoly).

Le Courrier d’Europe Central: Önt inspirálták-e más országokban végzett tevékenységek? Gondolom, például Franciaország, ahol erős családpolitika van.

Novák Katalin: Abszolút. Franciaország több szempontból is példa volt. A francia családpolitika – amikor még univerzális volt, ami manapság már nem érvényes – modellként szolgált. Az adókedvezmények, akár a házassághoz kapcsolódóan, valamint a bölcsődei hálózat szintén példa számunkra. Megvizsgáltuk Németország oldaláról is a családpolitikát, ahol a munkaerőpiac sokkal rugalmasabb, mint itthon. Magyarországon a munka nagyon merev, és nehéz összeegyeztetni azt a a családi élettel. Sokat kell tanulnunk más országoktól, de azt hiszem, nekünk is van már mit kínálnunk.

Le Courrier d’Europe Central: Keresztény csoportok példaként tekintenek Magyarországra. Decemberben Washingtonban járt. Tudna nekünk többet mondani arról az országok közötti szövetségről, amelyet Ön kezdeményezett?

Novák Katalin:Néhány nappal ezelőtt még Washingtonban voltam, az egészségügyi miniszter meghívására. Az amerikai kormány nagy hangsúlyt fektet a családok és az emberi élet támogatására. Ezen a területen szorosan együtt akarunk működni. Négy ország szövetsége áll fenn: Brazília, Lengyelország, az Egyesült Államok és Magyarország. Célunk, hogy összehangoljuk álláspontjainkat a nemzetközi többoldalú ülések előtt, különösen az ENSZ-ben. Vagyis az emberi élet és a családok számára kedvező álláspontokat, amit angolul „pro-family” és „pro-life” álláspontnak hívunk.

Le Courrier d’Europe Central: A „pro-life” valójában gyakran azt jelenti, hogy „abortuszellenes”.

Novák Katalin: Nem, miért jelentene a „pro life” kifejezés abortusz-ellenességet?

Le Courrier d’Europe Central: Mivel ez egy keresztény szövetségek által létrehozott és előretolt koncepció, amelynek célja az abortusz jogának megkérdőjelezése. Azok az egyesületek, amelyekkel Washingtonban találkozott, az abortuszhoz való jogot akarják megkérdőjelezni. Miért nem kérdőjelezi meg ezt a jogot Magyarországon?

Novák Katalin: Először is ismerem ezt az érvelést. Miért mondjuk a “választás melletti”, és nem az “abortuszpárti” kifejezést? Ez a dolgok tálalásától függ. A pro-life teljes mértékben leírja, hogy miről szól: az emberi élet védelméről. Ezt meg lehet tenni az ideológiai vagy vallási meggyőződések szempontjából, vagy tudományos tények alapján. Ma már sokkal többet tudunk az emberi életről. Nemrég olvastam egy tudományos tanulmányt (amelyet az abortuszt támogatók végeztek), amely arra a következtetésre jutott, hogy a magzat sokkal hamarabb tapasztal fájdalmat, mint gondolták, és ez alapjaiban megingatja korábbi meggyőződésüket. A tudomány fejlődik, és mára már tagadhatatlan, hogy az emberi élet az anyaméhben létezik, és a fogantatáskor kezdődik. Ha tudjuk, hogy ez az élet létezik, miért nem védjük meg? Számomra a pro-life azt jelenti, hogy megóvjuk az életet, a fogantatástól egészen a természetes halálig.

Le Courrier d’Europe Central: Pontosan az emberi élet védelme érdekében meg lehetne változtatni Magyarországon az abortuszról szóló törvényt, amely viszonylag liberális?

Novák Katalin: Nem. Nem akarjuk ezt a témát jogalkotás útján kezelni, másképpen is meg lehet közelíteni. Például Magyarországon a családok támogatást kaphatnak a még meg nem született gyermekek után. A szülők ugyanolyan anyagitámogatást kaphatnak már a magzat megszületése előtt. Ez egy sokkal kevésbé közvetlen elem, de igyekszik hangsúlyozni az élet fontosságát, az emberi élet értékét. Nem lenne megoldás, ha megváltoztatnák a törvényt, és azt mondanák az embereknek, hogy „mostantól már nincs lehetőség az abortuszra”. Jó példát kell mutatni és beszélni kell róla, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen párbeszéd előremutató lehet az emberi élet védelme érdekében. A kormány részéről is van edukációs kötelezettség.

Le Courrier d’Europe Central: Kormánya szeretné bemutatni Magyarországot Európa keresztény erődítményeként. A templomok azonban nem tűnnek nekem sokkal zsúfoltabbnak, mint másutt, a vallásosság a szociológiai tanulmányok szerint csökken, és a társadalom véleményem szerint liberális szokásokkal rendelkezik.

Novák Katalin: Nem avatkozhatok bele az egyházak munkájába. Az ő dolguk elérni az embereket. A kereszténység és a keresztény értékek azonban nem korlátozódnak csak a vallásra, hanem életmódunkra, mindennapi életünkre is vonatkoznak. Keresztény életmódunk van, keresztények az ünnepeink, az országunk is keresztény, keresztény gyökereink vannak. Államalapító királyunk, Szent István vezette be a kereszténységet Magyarországon, államunk gyökerei a kereszténységgel születtek. Akár járunk templomba, akár nem. De ez egész Európára érvényes, még akkor is, ha néhány ember ezt vitatja. Szerintünk ez egy életmód, és ezt meg kell védeni. A legtöbb magyar nem akarja ezt megváltoztatni, ezért gondolom, hogy a legtöbben támogatnak bennünket. Fontos, hogy eltérő vélemények és nézőpontok legyenek. A kormánynak figyelembe kell vennie a magyar emberek kívánságait és érdekeit.
“Kiváltságunk, hogy más országok tapasztalataiból tanulhatunk, áttekintjük azokat és következtetéseket vonunk le. A magyarok ebből azt a következtetést vonják le, hogy jobb, ha olyanok maradunk, mint amilyenek vagyunk.”

Le Courrier d’Europe Central: Orbán Viktor és Emmanuel Macron politikai okokból kölcsönös ellenségként mutatják be egymást. Ön, aki jól ismeri Franciaországot, lát egyértelmű különbséget a két ország között, ha nemzetről, családról beszélünk, és egy pillanatra félretesszük a bevándorlás kérdését?
Novák Katalin:A laicitás Franciaországban uralkodó fogalma Magyarországon nem létezik. Ez az egy különbség, amely befolyásolja a mindennapi életünket. Nem tehetjük félre a bevándorlás kérdését, amely hosszú ideje, évtizedek óta érinti Franciaországot. Vannak olyan bevándorló nemzedékek, amelyek a francia társadalmat alkotják, részt vesznek a mindennapi életben, és ők is képezik a francia kultúrát. A franciák döntenek arról, hogyan élnek együtt, hogyan tartják tiszteletben a kulturális, vallási vagy nyelvi különbségeket, hogyan tolerálják azokat a párhuzamos társadalmakat, amelyek a terület bizonyos részein már léteznek és amelyeket személyesen is láttam.

Le Courrier d’Europe Central: Például hol látta őket?

Novák Katalin: Párizs egyes kerületeiben, ahol a társadalmi csoportok a társadalom peremén élnek. Ezt értem “párhuzamos társadalmak” alatt. Amit mi magyarok mondunk, az az, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Talán Franciaország már túl is haladt ezen a fordulóponton, és a visszaút már nem lehetséges. Magyarország továbbra is dönthet úgy, hogy ezt vagy azt az irányt választja. Szuverén jogunk eldönteni, hogy más utat választunk és másik jövőt. Ez az a pont, ahol törést és konfliktust látok a különböző álláspontok között.

Le Courrier d’Europe Central: Valóban úgy érzi, hogy történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor a következő évtizedekre társadalmi modellt kell választani? Végül is az európai migrációs kvóták száma nem volt magas…

Novák Katalin: Azután, amit 2015-ben láttunk, nehéz tagadni, hogy ma valódi jelenséggel nézünk szembe. Legitim válasz azt mondani, hogy “üdvözöljük önöket, szükségünk van magukra, hogy válaszoljunk a munkaerőpiacunk hiányára”. De azt is mondhatjuk, hogy saját nehézségeinket (demográfia, munkaerőhiány) saját erőforrásból próbáljuk megoldani. Megvan az a kiváltságunk, hogy más országok tapasztalataiból tanulhatunk, áttekinthetjük azokat és következtetéseket vonhatunk le. A magyarok ebből azt a következtetést vonják le, hogy jobb olyannak maradni, amilyenek vagyunk.

Le Courrier d’Europe Central: Nem gondolja úgy, hogy a kommunikáció, a kormányzati propaganda túl messzire megy, amikor szisztematikusan összekapcsolja a családpolitikát és a bevándorlást, például a nemzeti konzultációk során?

Novák Katalin: Ön ott volt a váci fórumon (a 2016-os bevándorlás elleni népszavazás kampánya során – a szerkesztő megjegyzése), és láthatta, hogy nem gyűlöletbeszédet tartok, hanem megpróbálom elmagyarázni, hogy mit csinálunk. Általában megpróbálom bemutatni az előttünk álló problémák összetettségét, tisztázni a különböző álláspontokat és megmutatni, hogy ez nem olyan egyszerű. Időnként a kommunikációban sokat kell egyszerűsíteni, ez nem a kommunikáció pozitív fejlődése, de így van, alkalmazkodnunk kell hozzá. Egy kampányban világos és egyszerű üzenetekre van szükségünk. Ma három másodperc van arra, hogy felkeltsük az érdeklődést, sőta fiataloknál erre még kevesebb idő jut.

Le Courrier d’Europe Central: Sokan azt gondolják, hogy Ön sokkal kevésbé mérsékelt, mint a kormányba lépése előtt.

Novák Katalin: Szerintem sokkal több szól a kommunikációról, mint a tartalomról. Szeretnék vitatkozni az értékekről, alapokról, de ez már nem működik, amit sajnálok.
“Nincs semmi kapcsolatunk a Nemzeti Tömörüléssel, sem pedig a Marine Le Pennel… Természetes partnereink a Republikánusok.”

Le Courrier d’Europe Central: Mondana pár szót a Franciaországgal fennálló kapcsolatairól, kik a politikai barátai, és arról, hogyan látja a Fidesz jövőjét az Európai Néppártban?

Novák Katalin: Szoros a kapcsolatom Franciaországgal. Tanulmányaim egy részét ott végeztem, franciául tanultam a szegedi iskolában, abban a frankofón városban, ahol születtem. A Szegedi Tudományegyetemen nemzetközi jogot tanultam, párhuzamosan a budapesti közgazdasági tanulmányokkal. Szerencsém volt, hogy Párizsban kaptam Sciences Po -ösztöndíjat, és gyakornok voltam az ENA-ban, majd a Külügyminisztériumban. Lehetőségem volt megismerni és megérteni a franciákat, szeretem Franciaországot, és számomra a francia-magyar kapcsolatok nagyon fontos szerepet játszanak.
Ami a politikát illeti, a Fidesz alelnökeként a nemzetközi kapcsolatainkért felelek. Fontos, hogy szoros kapcsolataink legyenek francia partnereinkkel, vagyis a Republikánusokkal. Hangsúlyoznom kell, hogy nincs semmi kapcsolatunk a Nemzeti Tömörüléssel, nem működünk együtt Marine Le Pennel. Természetes és értékes partnerünk a Republikánusok pártja. Ismerem Christian Jacob elnököt, és baráti kapcsolatom van Laurent Wauquiez-vel, és François-Xavier Bellamy-val, aki egy igazi értelmiségi, ismeri és megérti a magyar álláspontot. Azt kell mondanom, hogy a Republikánusok megértik és támogatják a Fideszt. Szeretném, ha sikeresebbek lennének Franciaországban…

Le Courrier d’Europe Central: Nem nagyon vannak formában…

Novák Katalin: Nem, egyáltalán nem, és nagyon sajnálom, mert úgy gondolom, hogy Franciaországnak egy erős centrista jobboldalra van szüksége. A franciák érdeke lenne, hogy legyenek olyanok, akik konzervatív értékeket képviselnek és nem szélsőségesek.
Le Courrier d’Europe Central: Jól érezné magát, ha a Fidesznek el kellene hagynia az EPP-t, hogy csatlakozzon a Nemzeti Fronthoz és Salvinihez?

Novák Katalin: Soha nem volt kérdés, hogy szövetséget kötünk a Nemzeti Tömörüléssel. Soha nem voltunk kapcsolatban velük. Ezt a képet néhány ember akarja láttatni a Fideszről, de ez egy hamis kép.

Le Courrier d’Europe Central: De választania kell egy másik formációt, ha a történet a Néppárttal rosszul végződik…

Novák Katalin Biztosíthatom Önt, ha elhagyjuk az EPP-t, ami lehetséges – még nem tudjuk-, találni fogunk olyan erős szövetségeseket a demokratikus pártok között, akik konzervatív értékeket képviselnek, de nem radikálisak.

Le Courrier d’Europe Central: Ön szerint a Nemzeti Tömörülés radikális?

Novák Katalin: Nem ezt mondom, és nem akarok címkét ragasztani rá. De ragaszkodom ahhoz, hogy a Republikánusok a szövetségeseink. És különbség van a francia és az olasz helyzet között. Olaszországban a szövetségeseink, a Forza Italia szövetségesei a Fratelli d’Italia-nak és a Lega-nak is. Franciaországban nem ez a helyzet. Spanyolországban van a Vox, és a két jobboldali párt együttműködik. Meglátjuk, ez hogyan alakul.

Katalin Novák : « la politique familiale hongroise est à la fois conservatrice et moderne »