Novák Katalin: Az új kereszténydemokrácia küldetése, hogy megvédje az európai emberek szabadságát és identitását

Novák Katalin: Az új kereszténydemokrácia küldetése, hogy megvédje az európai emberek szabadságát és identitását

A támadók éppen azt szeretnék leigázni, ami sajátja és gyökere Európának: a keresztény életformát – mondta Novák Katalin családügyi államtitkár, a Fidesz szövetségi politikáért felelős alelnöke a PestiSrácok.hu-nak, aki rendhagyó interjújában lefektette a Fidesz-KDNP európai törekvéseinek, az új kereszténydemokrata forradalomnak az alapvetéseit. Megmagyarázta, hogy Orbán Viktor a római Nemzeti Konzervativizmus konferencia főszónokaként miként mozgósította főként a fiatalokat a régi-új eszme, a keresztény szabadság gondolata mellett. Novák Katalin kijelentette: az európai embereknek elege van abból, hogy mindig van valaki, aki megmondja: mit és hogyan gondoljunk. “Nem kell a fiatalokra semmit ráerőltetni, nem szabad véleménydiktatúrát bevezetni. A magukat liberálisnak mondók csak egyféle ideológiát hajlandóak eltűrni, pedig a véleményterror helyett teret kell engedni az emberek alapvető, természetes értékrendjének” – érvelt az államtitkár, aki a washingtoni, Donald Trump elnök részvételével zajlott imareggeli, illetve a Fidesz és a republikánusok megerősített szövetségét megalapozó tárgyalások után adott telefoninterjút portálunknak. A szövetségi politikáért felelős alelnök hétfőn elkíséri Orbán Viktort az Angela Merkellel tervezett berlini találkozóra, ennek apropóján Novák Katalin kifejezte reményét, hogy a német kereszténydemokraták visszatalálnak a nevükben is lefektetett gyökereikhez.

Csütörtök este a korábbiaknál kevésbé erőszakos, de megint szervezett migránsostrom érte a szerb-magyar határátkelőt. Ki lehet jelenteni, hogy nemcsak a határaink, de Európa is ostrom alatt áll?

Ideológiai értelemben mindenképpen. Ez a fizikai ostromnál is veszélyesebb, hiszen egy támadás ellen erős határvédelemmel lehet védekezni, míg az ideológiai ostromlás alattomosan, szinte láthatatlanul szivárog be a mindennapjainkba. Sokan csak akkor ébrednek fel, amikor már késő, amikor csak arra döbbenhetünk rá, hogy legyőztek. Ezek a támadók éppen azt szeretnék leigázni, ami sajátja és gyökere Európának: a keresztény életformát.

A kihívásra egy egyesült európai kereszténydemokrata erőtér volna a válasz? Ezt az utat keresték Rómában?

Hasonlóan gondolkodó emberek léptek fel és találkoztak a római konferencián, akik egyetértenek abban, hogy Európa gazdagságát a nemzetállamok sokfélesége és együttélésének képessége adja. Nem kell importálni semmit és senkit, hogy multikulturális legyen Európa, hiszen most is különböző kultúrák élnek egymás mellett (a délszláv vagy az ukrán konfliktust leszámítva) hál’ Istennek évtizedek óta békességben. Ezt a békét éppen a sokféleség egyensúlya garantálja, amely azonban egy érzékeny egyensúly, és fel is borulhat, ha eljutunk oda, hogy a nemzeti értékeinket és általában a nemzetállamokat feladjuk. A föderális vagy egyesült Európa víziójának hívei éppen a sokféleség értékétől fosztanák meg a kontinenst, pedig globálisan Európa csak akkor tud versenyben maradni, ha megőrzi sajátosságait, megerősíti kulturális és gazdasági hagyományait, előnyeit, nem pedig feloldódik valamilyen internacionális olvasztótégelyben. Olyan próbálkozás már volt a Szovjetunió idején – nem jött be. A mi közös küldetésünk tehát, hogy megvédjük a keresztény életformát, a nemzetállamokat és a családokat. Ennek a küldetésnek a közös pontjait igyekeztünk megfogalmazni Rómában, ahol a konferencia főszónoka Orbán Viktor volt.

Brüsszelből nézve Önök (velünk, magyar patriótákkal) az eltiprandó kisebbség, ott ugyanis egészen más irányba mennek a dolgok. Elég csak a legfrissebb hírekre gondolni, miszerint Brüsszel az utópisztikus migráns- és klímapolitikája megvalósítására már a tagállamoktól függetlenül szeretne adókat beszedni az EU-ban…

Szeretnénk, ha mindenki előtt nyilvánvaló lenne: nem az a lényeg, hogy a brüsszeli elit mit akar, hanem az, hogy merre indulnának az európai emberek. Demokrácia van, és a választópolgárok egészen mást üzennek nekünk: elegük van abból, hogy nem az általuk megválasztott vezetők hoznak meg fontos döntéseket, hanem tőlük idegen, önjelölt testületek. Nem is erre jött létre az Európai Unió, hiszen annak a brüsszeli Európai Bizottságnak, amely az utóbbi években túlterjeszkedik hatáskörein, a szerződések szerint feladata: a tagállamok vezetői által elfogadott szerződések betartatása és végrehajtása. Az Európai Uniónak pedig a tagállamok érdekét kell képviselnie, ennek a megtestesítője a kormányfőkből álló Európai Tanács. Helyre kell billenteni az EU működését és gátat kell szabni annak, hogy mindenféle felhatalmazás nélkül Brüsszel egyfajta szuperkormánnyá váljon, amely rákényszeríti akaratát a tagállamokra és az emberekre.

Ez a harc mit jelent az emberek számára, mire jutottak Rómában?

Azt jelenti, hogy nem kell a fiatalokra semmit ráerőltetni, nem szabad véleménydiktatúrát bevezetni. A magukat liberálisnak mondók csak egyféle ideológiát hajlandóak eltűrni, pedig a véleményterror helyett teret kell engedni az emberek alapvető, természetes értékrendjének. A legtöbb fiatal büszke a nemzetére, a sportolói sikerekre, a himnuszra, a hazájára. Ezt nem szabad hagyni elnyomni bennük! A baloldali liberálisok valósággal üldözik a nemzeti érzést, ami elfogadhatatlan. A realitás ugyanis ellentétes az ő víziójukkal, az emberek többségének fontos az erős nemzeti identitás, miközben el tud fogadni más identitásokat. Az elsöprő többség büszke a családjára és szeretne gyermeket vállalni, miért kellene ezt elnyomni, elvenni? A nők több, mint kilencven százaléka egy bizonyos életkor után gyermeket nevel Magyarországon, miért akarják őket meggyőzni arról, hogy ez rossz? A hagyományos konzervatív érzés az európai ember sajátja: „nem bélyegzek meg senkit, nem uszítok, elfogadom a különbözőséget, közben büszke vagyok a saját identitásomra!” Ennek a konzervatív világképnek része a teremtett világ megóvása, azaz a környezetvédelem is. Mi olcsó szlogenek és neokommunista trükközés helyett, valóban meg szeretnénk őrizni a bolygót az utódainknak, legalább olyan állapotban továbbadni a Földet nekik, ahogyan mi azt a szüleinktől megkaptuk. Valójában ez az egyik legfontosabb konzervatív érték és küldetés.

Ez a normalitás lázadása?

Nem így mondanám, mert az úgynevezett liberálisokkal ellentétben ügyelek rá, hogy senkit se minősítsek abnormálisnak. Inkább a hagyományos, természetes, ösztönös gondolkodás és a szabad cselekedet forradalma ez. Orbán Viktor úgy fogalmazta meg: ő megengedheti magának azt a luxust, amit a legtöbb európai vezető nem, azaz, hogy kimondja azt, amit gondol. Ezt kívánom minden embernek: gondolkodjon, vitázzon, vallja meg nyíltan a hitét és éljen valódi szabadságban. Ez a gondolat követel utat magának. Nagyon sokan unják már Európában, hogy nem mondhatnak el szabadon egy viccet, vagy nem mondhatják el például, hogy nem szeretnének egy muzulmán többségű országban élni. Amíg nem szít gyűlöletet, nem sérti más méltóságát, addig a pontig a maximális szabadságot kell megadni az embereknek, hogy kimondhassák véleményüket. Ez is része annak a keresztény szabadságnak, amire nagyon sokan vágynak, és amiről Orbán Viktor is beszélt több ízben. Elegünk van abból, hogy mindig van valaki, aki megmondja: mit és hogyan gondoljunk.

Mindebből Jávor Benedek, Karácsony Gergely főpolgármester brüsszeli szóvivője és a liberális média csak annyit tudott kihozni, hogy Ön „bungabungázott-e” Berlusconival…

Nehéz engem meghökkenteni, hiszen már az is előfordult, hogy előbb tudósítottak egy szerintük rémisztő beszédemről, minthogy azt egyáltalán megtartottam volna. Rendszeresen gyártanak velem kapcsolatban álhíreket, olyan mondatokat adnak a számba, amiket soha nem mondtam. Most is az egyik televízióban már kibeszélték, hogy Matteo Salvini nem volt hajlandó találkozni Rómában Orbán Viktorral, aztán jött a koppanás, hiszen láthatták a fotókat, és magam is tanúsíthatom, hogy fontos megbeszélést folytattak egymással. A lényeg, hogy Rómában szövetségeseinkkel és partnereinkkel találkoztunk, a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia főszónoka pedig Orbán Viktor volt és nagy sikert aratott a beszédével. Jávor Benedek primitív kommentárjáról csak annyit: Berlusconit háromszor választották meg Olaszország miniszterelnökének, néppárti testvérpártunk, a Forza Italia alapítója és elnöke. Természetes, hogy a Fidesz szövetségi politikájáért felelős alelnökeként találkozom a szövetségesünkkel. Elkeserítő, hogy ez a tény egy állítólagos politikusból mocskos fantáziálást vált ki. A brüsszeli pályafutása során többszörösen leszerepelt Jávor engem nem érdekel, de felmerül a kérdés, hogy ez a mocskolódás mit árul el Karácsony Gergelyről, aki kinevezte őt brüsszeli képviselete vezetőjének. Felteszem, ha a főpolgármester brüsszeli elvtársai tudnának Jávor viselkedéséről, akkor azonnal szexistának minősítenék ezt a primitív gondolkodást. Karácsony eszerint már nem akar minden budapesti főpolgármestere lenni, hiszen magam részéről kikérem, hogy ilyen alpári ember képviseljen engem Brüsszelben.

Azért a PestiSrácok.hu-nál ugye nem vagyunk egyedül avval a gondolattal, hogy Önök nemcsak Európa új útjairól tanácskoztak Rómában, hanem elmélyítették Orbán Viktor és Matteo Salvini barátságát is?

Nem új hír, hogy erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat, ezen belül a Fidesz és a Liga együttműködését is. Az én feladatom alelnökként, hogy ezt a folyamatot intenzívebbé, rendszeresebbé tegyem, a hálót szorosabbá szőjem. A pártok közötti együttműködés legalább olyan fontos a világpolitikában, mint a kormányok együttműködése, ezért keressük az Európai Néppárton kívül is a természetes, azaz kereszténydemokrata, konzervatív értékeket valló szövetségeseinket. Ezt tesszük a Nemzetközi Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) és a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) tagjaiként Európa határain túl is. Elérkezett az idő, hogy feltegyük a kérdést, meg tudjuk-e még fogalmazni a Néppártban közös céljainkat, a keresztény kultúra megőrzését, a családok megerősítését és Európa biztonságát? Nem a Fideszről van itt szó. Az, hogy fizikailag milyen pártcsaládba tartozunk, egy marginális kérdés. Európa jövője a tét, hogy feladja-e a jobbközép politikai közösség önmagát, elárulja-e választóit. Az Európai Néppárt politikusai már most is technikai szövetségben állnak a balliberálisokkal. Mi keresnivalónk van ott? Mi jobbközép bástyaként szeretnénk megmaradni az elvtelen, csak a hatalom megőrzésére és megtartására irányuló kompromisszumok nélkül.

Hétfőn elkíséri Orbán Viktort Berlinbe, ahol a CDU vezetőjével és Angela Merkellel találkoznak. Mit gondol, amit most elmondott, arról még meggyőzhető Merkel és pártja?

Angela Merkel ma is nagyon erős politikus, aki pártjában nagy tekintéllyel bír. Mind Merkel, mind Németország hazánk számára kiemelt partner. Ha azonban csak a türingiai választás utáni mostani eseményeket nézzük, láthatjuk: a CDU vezérkarának most is van miért fognia a fejét. Komoly kihívások előtt áll a német politika és persze távol álljon tőlünk, hogy beleszóljunk az útkeresésükbe, de azt gondolom, a német embereknek is az az érdeke, hogy Németország megőrizhesse a keresztény kultúráját és hagyományos értékeit. Bízunk, abban, hogy Angela Merkel számára van alternatíva, nem az történik majd, mint Ausztriában, ahol Sebastian Kurz arra kényszerült, hogy a baloldali zöldekkel kormányozzon. Jó lenne, ha Németországban a józan közép izmosodna, az a hagyományos jobboldal, ami nem hajlandó olyan koalícióra, amely alapvető értékeiről való lemondással járna. Azt kívánjuk tehát a CDU-CSU-szövetségnek, hogy megerősödjön és nevéhez híven, a jobbközép kereszténydemokrata értékeket képviselje. Mi a Fidesz részéről nyitottak vagyunk az együttműködésre s a közös gondolkodásra a néppárti jövőnkről. Kevesen tudják, hogy Donald Tusk néppárti elnök állításával ellentétben semmiféle megállapodás vagy döntés nem született a Fidesz tagságáról, hiszen a kialakult patthelyzetben semmiről nem szavazott a pártszövetség. Tusk bejelentette, mi fog történni. Sajnálatos, hogy Tusk importálja a Néppártba a lengyel belpolitikai feszültségeket, személyes sértettségét és ambícióit. Ugyanez történik Manfred Weberrel is. Ezek a vezetők sajnos nem értik meg, hogy a vita nem rólunk vagy róluk szól, hanem Európa jövőjéről. Mi továbbra sem akarunk mindenáron kilépni, van is víziónk arról, hogy milyen szövetségben és utakon találhatna vissza az Európai Néppárt az eredeti küldetéséhez, de az egy helyben toporgásnak, a sebek nyalogatásának és a liberális mércékhez való igazodásnak nincsen sem értelme, sem jövője.

Csütörtökön Ön részt vett a washingtoni imareggelin, ahol Donald Trump, az USA elnöke is megvallotta hitét, a világ csaknem összes országából érkező keresztény hitű vezetők társaságában. A találkozón milyen biztatásokat, üzeneteket kapott?

Amikor 150 ország képviselői vannak együtt nyilvánvaló, hogy a világ nem Európa, bár mi itt élünk és ezért fontos, mi történik itt, de legalább ilyen fontos, hogy mi történik máshol. Ausztráliában és az Egyesült Királyságban konzervatív előretörésnek lehetünk szemtanúi. Donald Trump népszerűsége pedig töretlen, okkal reménykedhet egy újabb győzelemben, és akkor a dél-amerikai jobboldal erősödéséről még nem is beszéltem. Ezek fontos üzenetek, ahogyan fontos kérdés, hogy a Brexit hogyan hat majd Európára. Nem kell tovább ecsetelnem, hogy miért olyan kiemelkedő jelentőségű, hogy az Egyesült Államokban felértékelődött Magyarország. Két területen különösen felfigyeltek ránk, szoros együttműködést is kialakítottunk a kormányok között: ez pedig a családpolitika megerősítése és a keresztényüldözés elleni fellépés. Nem véletlen, hogy az imareggeli legfontosabb témája a vallási üldöztetés és az emberi élet védelme volt. Donald Trump beszédének is hangsúlyos elemei voltak ezek a kérdések, és az ENSZ-ben is szorosan együttműködünk az USA-val ezekben a témákban. A magyar jobbközép politika számára fontos erőforrás, hogy Donald Trump és a republikánusok Magyarországra szövetségesként, a magyar családpolitikára pedig mintaként tekintenek.