„Mi másba érdemes befektetnünk, mint a jövőt jelentő gyermekekbe?” – Képmás

„Mi másba érdemes befektetnünk, mint a jövőt jelentő gyermekekbe?” – Képmás

Az ó- és újév fordulóján beszélgettünk egy tetterős, nagy társadalmi perspektívákban gondolkodó politikusnővel, aki ugyanakkor nem veszíti szeme elől a hétköznapok horizontját sem. Gyermekeiért aggódó anyaként és süteményeivel büszkélkedő háziasszonyként is megismerhettük. Büszke a kormányzati eredményeire, de nem tér ki a rázós kérdések elől. Az átlagos magyar állampolgárok számára ma ő a legbefolyásosabb nő Magyarországon, pedig hatalma „csak” abban áll, hogy a sajátja mellett még sok-sok ezer család gondját-baját érti, hordozza és próbálja orvosolni. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral beszélgettünk.

– Mi az, amire munkájában és személyes életében különösen büszke az elmúlt év eredményei közül?

– Nézzünk egy-két konkrétumot ebből a mozgalmas évből! Szakmailag a Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozó volt az egyik olyan esemény, amire a mögöttünk hagyott évben büszkeséggel tekintek vissza. Harmadik alkalommal hívtuk össze a világból azokat, akik család-témában hozzánk hasonlóan gondolkodnak, és jó volt látni, hogy egyre többen vagyunk: a családokért dolgozó kormányzati, civil, egyházi és tudományos szereplők sokat erősödtek ez alatt az időszak alatt. Erre a két napra valóban Budapest volt a családok fővárosa: megtapasztalhattuk, hogy nem vagyunk egyedül, hogy értelme van a munkánknak, és nagyon jó volt itt magyarnak lenni! Hogy a legtöbbek által ismert Családvédelmi Akcióterv indulásán túli példát hozzak még fel, a 2019-es év egy másik fontos eredményeként értékelem, hogy nagyot tudtunk előre lépni az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek és családjaik problémáinak feltárása és megoldása terén. Közel 4000 ilyen család van Magyarországon, akiknek a hétköznapok is komoly kihívást jelentenek, és nagyon jó érzés segíteni abban, hogy ezek a gyerekek és a hozzátartozóik is végre teljesebb életet élhessenek.

A személyes életemben kiemelném azt, amikor a kislányunk első kosármeccsén drukkolhattunk, nagyon jó érzés és új szülői tapasztalat volt, hogy az egész család egy mérkőzésen szurkolhatott érte. Három gyermekünkből kettő új iskolát kezdett, ahol jóval többet kell teljesíteniük. Szeretnék nekik többet segíteni, hogy könnyebben megbirkózhassanak az új kihívásokkal. Ha nem a képességeik szerint teljesítenek, azt a saját kudarcomnak is tekintem. Nem gondolom, hogy mindenkinek mindenből ötösnek kell lenni, de a képességeiket ki kell bontakoztatni, ebben pedig támogatnunk kell őket.

– A Képmás szerkesztőségében többen is konzervatív feministának valljuk magunkat, ami egy családközpontú esélyegyenlőségi aktivizmust jelent. Nagyra értékeljük a kormány családvédelmi tevékenységét, mert sok más jó hatás mellett segít csökkenteni azokat a női hátrányokat is, amelyek az anyaságból adódhatnak. A 2019-es év egyik legfontosabb eseményének tartjuk, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Családvédelmi Akcióterv elindulását.

– Ami a konzervatív feminizmust illeti: igen, kell támogatni a nőket. Hiszen szeretnénk, ha nem esne el valaki egy lehetőségtől csak azért, mert nő. A legnagyobb kihívást a nők életében az jelenti, amikor a családi és a munkahelyi feladatok ütköznek. Ezért igyekszünk itt nyújtani a legtöbb segítséget.

A Családvédelmi Akcióterv bejelentése – hiába tudtam, hogy miniszterelnök úr mit fog elmondani – még számomra is meghatározó pillanat volt. Sok helyről kaptam azt a visszajelzést, hogy mások is meghatottan ültek a tévé előtt a bejelentést követően. Számunkra az igazi munka csak ezután kezdődött. Nem mondom, hogy minden azonnal zökkenőmentes volt. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatására például a vártnál jóval több kérelem érkezett; előzetesen arra számítottunk, hogy egy év alatt körülbelül tízezren nyújtanak be igénylést, de már most húszezer felett vagyunk, pedig még csak fél év telt el. Ezért kezdetben nem olyan gyorsan ment az ügyintézés, mint szerettük volna, de igyekeztünk ezen változtatni. Bízom benne, hogy mindenki idejében hozzájut a támogatásokhoz.

A Családvédelmi Akcióterv sokféle élethelyzetben, sok százezer magyar embernek tud segíteni, legyen szó családalapításról, otthonteremtésről, önálló életkezdésről vagy gyermeknevelésről, amit az is kiválóan példáz, hogy az akcióterv valamely támogatását már közel százezer család igényelte.

– A magyar családtámogatási rendszer nagyon sokszínű. Mennyire lehet az érintettekhez eljuttatni az információkat?

– Az egyik alapelvünk az, hogy a lehető legegyszerűbben lehessen a támogatásainkat igényelni. Régen a szocpolnál például nagyon bonyolult rendszer működött, ma viszont az alapelv világos: minél több a gyermek, annál több a támogatás. Talán most már érzik azt a magyar emberek, hogy akik gyermeket terveznek, várnak, azok számíthatnak segítségre. Fontos, hogy minden új élethelyzetben – ha testvér érkezik a családba, ha iskolás lesz a gyermek, ha új otthont szeretne a család vásárolni vagy lecserélnék az autójukat – érdemes tájékozódni a lehetőségekről, mert szinte minden élethelyzetben ott állunk a fiatalok és a családok mellett és segítséget nyújtunk. Ha naprakész, hiteles és érthető információkra van szüksége valakinek, a csalad.hu oldalt ajánlanám. Könnyű kiigazodni rajta, és nem a jogszabályok nehezen érthető nyelvezetén, hanem a lehető legegyszerűbben olvashatók a részletek, ezért jó szívvel ajánlom mindenkinek!

Ugyancsak érdemes a 1818-as kormányzati telefonszámot hívni, amely a hét minden napján, minden órában elérhető, és felkészült munkatársak várják a hívásokat.

Csak a Családvédelmi Akcióterv kapcsán már több mint harmincezer telefonhívás érkezett. Tájékoztatást tehát mindenki kaphat, az pedig már rajta múlik, hogy él-e a lehetőségekkel.

– Számtalan családi élethelyzet van, minden szituációra nehéz választ kínálni. A kepmas.hu oldalán egy cikk alatti kommentben például egy édesanya azt nehezményezte, hogy a diplomás gyed esetén a második gyermek születése előtt el kell mennie dolgozni ahhoz, hogy továbbra is jogosult legyen gyedre.

– Éppen decemberben módosítottuk az Országgyűlésben a diplomás gyed jogszabályi előírásait, így ez a kérdés idén már nem kérdés, megoldódott. Jogos felvetés volt, reagáltunk rá. Számos jelzést kapunk a különféle élethelyzetekben lévő családoktól, ez a módosítás is egy ilyen visszajelzés kapcsán született meg. A családpolitika kicsit olyan, mint a foci: mindenkinek van véleménye róla. Aminek én személy szerint örülök, hiszen ez biztosítja, hogy a visszajelzések eljussanak hozzánk, amelyeket aztán mérlegelni tudunk, és adott esetben be is építhetünk a támogatási rendszerbe. Folyamatosan figyelünk, és igyekszünk olyan fórumokat teremteni, ahol érdemben tudunk reagálni a felvetésekre. Az ügyfélszolgálatoktól is rendszeresen kapunk visszacsatolást, de a KINCS (Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért) is gyakran végez közvéleménykutatásokat a témában. A jogszabályok stabilitása és a kiszámíthatóság fontos, de szükség esetén az észszerűségnek és életszerűségnek megfelelően reagálunk.

– 2020 januárjától életbe lépett a nagyszülői gyed és a négy- vagy többgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége. Létezik hasonló szabályozás más országokban is?

– Egyikre sincs igazán nemzetközi példa, bárhová megyek a világon, mindenütt csodálkoznak, ha ezekről beszélek. A négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentessége kapcsán sokan nem tudják, hogy élethosszig tart: tehát az az édesanya, aki a negyedik gyermekét várja, élete végéig nem fog személyi jövedelemadót fizetni a munkával megszerzett jövedelme után, minden más kedvezménytől függetlenül. Ez a jogosultság abban az esetben is létezik, ha valamelyik gyermekét esetleg elveszítette.

Az adómentesség közel negyvenezer édesanyát érint. Mindenki, aki ebben az élethelyzetben van, számíthat a támogatásra.

A nagyszülői gyed is valódi segítséget nyújt. Sok olyan nagyszülő van, aki még dolgozik, de szeretne több időt tölteni az unokákkal, miközben a szülő már visszamenne dolgozni. Ezzel az új támogatással most ez is lehetséges. Ha egy nagymama vagy nagypapa több unokával van otthon, minden unoka után jár külön-külön a gyed, sőt munkahelyi védettséget élvez: miután lejár a gyed, nem lehet elbocsátani.

– Fontos számunkra az emberi élet védelme már egészen a magzati kortól. Milyennek látja az életvédelem helyzetét Magyarországon?

– Az emberi élet értékét ismerjük el azzal is, hogy a legtöbb családtámogatásra már akkor jogosultak a szülők, amikor még csak várják a gyermeküket. Minden emberi élet érték. Karácsony óta látható Az élet ajándék című kisfilmünk, amely egy édesanya várandósságát kíséri végig, és a gyermekvárás, valamint a gyermekszületés szép, néha vicces, néha nehéz pillanatait mutatja be.

Miért fontos ez? Mert az oktatás, nevelés hangsúlyos része az életvédelemnek: aki tudja azt, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, akivel sikerül már gyerekkorban megértetni, hogy ez mekkora érték, az tisztelni fogja az emberi életet az első pillanattól az utolsóig. Én ebben hiszek.

Párhuzamba lehet ezt állítani azzal, hogy egyre tudatosabbak vagyunk a teremtett világ védelmével kapcsolatban is, amely szintén annak köszönhető, hogy egyre többet tudunk róla. Amíg nem tudtuk azt, hogy a környezetet szennyezzük, addig nem is tettünk ellene semmit. Ugyanígy, amikor még nem rendelkeztünk pontos tudással arról, hogy az anyaméhben már elindult az emberi élet, hogy a magzat egy élő és érző ember, addig nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy védeni kell. Ma azonban már műtéteket lehet végezni a magzaton, az orvostudomány szinte mindent tud a méhen belüli létről, ezért azt remélem, ezeknek a tudományos tényeknek is köszönhetően egyre szélesebb kör számára válik világossá, hogy az embert ugyanolyan tisztelet illeti születés előtt, mint után. Ez ma már nem hitvita, hanem tény.

– Ám azt is tapasztaljuk, hogy hiába áll rendelkezésre szinte minden nőgyógyászati rendelőben ultrahangkészülék és a szívhangot kihangosító készülék, sokakat még az egzakt tapasztalatok sem győznek meg arról, hogy a magzatokat embernek kijáró védelemben kell részesíteni.

– Nem érdemes szembeállítani egymással a nők saját teste feletti önrendelkezési jogát és a magzatok élethez való jogát, mert azzal mindenki rosszul jár. Ne is az ítélkezés felől közelítsünk! Jussunk el odáig, hogy minden gyerek megtanulta, mikor kezdődik az emberi élet, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy egy krízishelyzetben lévő kismama is megtarthassa gyermekét, segítsünk, ahol tudunk! Én ebben látom az elsődleges feladatunkat.

Miről is szól a családpolitikánk? Azt szeretnénk, ha nem lenne akadálya a gyermekvállalásnak, ezért azokat a várandós édesanyákat is támogatni kell, akik segítségre szorulnak. Lehet, hogy azt a gyermeket nem tervezték, nem várták, de ha az édesanya képes és kész megszülni, akkor kapjon meg ehhez minden segítséget.

Nem hagyhatjuk, hogy valaki azért mondjon le egy életről, mert nem tudja felnevelni a gyermekét, vagy nem kap megfelelő anyagi és lelki támogatást.

Sok olyan lehetőség van, ahol segítséget tudunk nyújtani, és az örökbefogadás is lehet megoldás. Évente több mint ezer gyermeket fogadnak örökbe, a tendencia növekvő, és nem azért, mert egyre több gyerekről mondanak le a vér szerinti szüleik, hanem mert egyre korábban találnak szülőre az örökbe adható gyermekek. Az örökbefogadó szülőknek minden családtámogatás ugyanúgy jár, mint a vérszerinti szülőknek.

– A vágyott gyermekek sokszor meddőségi problémák miatt nem születhetnek meg, ez mára egyre több párt érint. Hogyan lehet kormányzati intézkedésekkel segíteni ebben?

– A megelőzés az első. Már az iskolás gyermekeknek is tudniuk kell azt, hogy minél később vállal egy házaspár gyermeket, annál nagyobb az esély a meddőségre. A biológiát nem lehet kicselezni. Ma Magyarországon minden ötödik vagy hatodik pár meddő, és sajnos mire a meddőségi klinikákra elmennek, lehet, hogy már késő. A tájékoztatás a második fontos elem: kérjenek a párok időben segítséget.

A kormány most egy olyan döntés hozott, amely olcsóbbá, gyorsabbá és mindenki számára elérhetővé teszi a meddőségkezelést, hogy egységesen a lehető legmagasabb színvonalú segítséget kaphassák meg a meddőségben érintett párok.

Mintegy százötvenezer párról beszélünk. Ők a korábban már támogatott, a meddőségi kezelésekhez szükséges gyógyszerekhez gyakorlatilag ingyen juthatnak hozzá a jövőben, és megszüntetjük a teljesítményvolumen-korlátot a meddőségi centrumok esetében, tehát nem lesznek várólisták. Hiszen az a cél, hogy minden gyermekre vágyó párnak segíteni tudjunk, itt nem állíthatunk fel számbeli korlátokat. Növeljük az állam felelősségét, mert az emberi élet nem lehet üzlet tárgya, nem szabad profitérdekek alapján meghozni ezeket a döntéseket. Annak a garanciáját szeretnénk biztosítani, hogy az ellátórendszer a lehető legjobban szolgálja az érintettek érdekeit, és a beavatkozások a vágyott gyermekek megszületését támogassák.

– A párkapcsolati és a gyerekekkel szembeni erőszak a magyar társadalmat is érinti. Csak jogi, igazságügyi megoldást igényel, vagy a családpolitika is tud tenni ennek a súlyos problémának a rendezésében?

– Az erőszak minden formája elfogadhatatlan. Amikor valaki ráadásul visszaél az erejével, hatalmával, és egy kiszolgáltatott embert bánt, az még tragikusabb. Sajnos Magyarországon sem ismeretlen a kapcsolati erőszak, ezért is kell minden lehetséges eszközzel fellépni ellene addig, amíg teljesen fel nem tudjuk számolni. A kapcsolati erőszak elleni küzdelem közös ügyünk, és elsősorban ismét a megelőzésre kell törekedni. Már egészen korán meg kell ismertetni a gyerekekkel, mik a jogaik, meg kell nekik tanítani, mit jelent az emberi méltóságuk sérthetetlensége, és ez hogyan sérülhet. Ugyanígy tudatosítani kell bennük, hol van az a határ, amikor már erőszakról beszélünk, hiszen az erőszak nemcsak fizikai, hanem lelki vagy verbális is lehet. Magyarországon a kapcsolati erőszak bűncselekmény, ezt jó, ha mindenki észben tartja. A magyar Büntetőtörvénykönyv kiemelten bünteti a nők és gyermekek elleni erőszakot, de sajnos azt is látjuk – ahogy az a győri kettős gyerekgyilkosság kapcsán történt –, hogy hiába a szigorú törvény, ha a bíróság eleve enyhén bünteti és idő előtt kiengedi a börtönből azt az erőszakos apát, aki már korábban is brutálisan bánt a családtagjaival.

A kormány ezért fog szigorítani, és a gyakorlatban is megvalósítja a zéró toleranciát, Varga Judit miniszter asszony már dolgozik ezen.

– Mi ebben a családok szerepe?

– A jól működő családok és a támogató közösségek között kölcsönhatás van. Utóbbiak a családokra épülnek, miközben az egyházi és civil közösségek számos esetben a krízishelyzetbe kerülő családoknak, embereknek is segítséget tudnak nyújtani. És itt lép be a megelőzés után a második legfontosabb elem: a felismerés. Erről szólt például a „Vedd észre” és a „Szeretet nem árt” kampány, amelyet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet valósított meg és szervez 2020-ban is a támogatásunkkal. A kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kapcsolati erőszak nem magánügy. Attól, hogy valami a zárt ajtók mögött történik, ugyanúgy bűncselekmény, mintha mindenki látná. Az erőszakot észre kell venni, nemcsak a gyermekvédelemben dolgozóknak, pedagógusoknak, védőnőknek, orvosoknak, hanem mindenkinek, akár a szomszédnak is. Tudatosítani kell az áldozatban is, hogy a bántalmazás nem az ő hibája, nem szabad erről hallgatni, mert a helyzet idővel csak romlani fog. Nagyon fontos a mielőbbi segítségkérés. Itt következik a mi részünkről a harmadik fontos lépés: a jelzés alapján a hatékony segítségnyújtás.

– Az áldozatokat segítő civil szervezetek mellett az állam mekkora szerepet vállal a kapcsolati erőszak visszaszorításában?

– Ahogy mondtam, legfontosabbnak azt tartom, hogy az erőszakos bűnözők – akik már korábban is bántalmazták a családtagjaikat, gyerekeiket – a börtönben legyenek, és bírósági úton is tartsák távol őket a családtól. Ez a legfontosabb az áldozatok védelmében.

Éjjel-nappal és ingyenesen elérhető az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (06-80-20-55-20), amelynek a honlapján is lehet tájékozódni, az áldozatok tanácsot kaphatnak.

Krízishelyzet esetén az OKIT segíti, koordinálja az áldozatok felvételét, eljutását a krízisközpontba vagy a titkos menedékházba. Az országban már 20 krízisközpont működik, a konkrét életveszély elől menekülőknek pedig összesen nyolc titkos menedékház nyújt segítséget. A krízishelyzet megszűnése után az áldozatok a félutas kiléptető házakba nyerhetnek felvételt, amelyeknek a száma néhány év alatt a háromszorosára emelkedett.

Magam is többször jártam már ezekben a központokban, és bármilyen megrázó látni a kiszolgáltatott helyzetben lévő, megfélemlített áldozatokat, minden esetben elismeréssel töltött el az a szakmai munka, ami ezeken a helyeken folyik. Kilátástalannak tűnő helyzetekből állhatnak talpra azok, akik segítséget kérnek, és jó esélyük van arra, hogy a gyerekeiket megkíméljék a további szenvedésektől.