Új eszközökkel támogatjuk a családokat – Figyelő

Új eszközökkel támogatjuk a családokat – Figyelő

Újabb mérföldkőhöz értek a családpolitikai intézkedések, július 1-től több elemmel bővül a támogatási rendszer. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az intézkedések demográfiai  hátteréről, a brüsszeli vitákról, és az eddigi eredményekről beszélt a Figyelőnek.

Részt vett a Brain Bar egyik vitáján, két amerikai „megmondóemberrel” ült egy asztalhoz. Az egyikük, Steve Fuller a vita végén azt mondta, a hagyományos családmodell unalmas, kiment a divatból. Mi a véleménye erről?

Szíve joga erről így vélekedni, nekem pedig egyet nem érteni a nézetével. A világ nem attól fejlődik, hogy mindenáron próbáljuk felülírni a közösségeket összetartó szabályokat. Ma meggyőződésem szerint ugyanúgy van helye, létjogosultsága a hagyományos családmodellnek, mint korábban. Rossz lenne, ha azért kellene bárkinek magát maradinak tartania, mert jól érzi magát egy olyan családban, ahol van anya, apa és gyerek, gyerekek. Ez nem jelenti azt, hogy minden együttélés ne lenne nehéz, ne igényelne áldozatokat. Sőt, az is kiderülhet, hogy a dolog az adott felállásban egyáltalán nem működőképes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy túl kellene lépnünk a hagyományos családokon és tömegesen más együttélési formákat keresni. Sok kísérlet volt már erre, eddig sikertelenül.

A kormány több életszakaszban is támogatja a családokat, a házasságkötéstől a nagyszülői GYED-ig. Mire számíthatnak még a szülők?

A magyar családtámogatás arról szól, hogy segítjük a fiatalok életkezdését, csökkentjük a gyermekesek terheit. Most megint egy nagyot lépünk előre, hiszen elindul a Családvédelmi Akció, amely olyan lehetőséget kínál a kibővülő otthonteremtési programmal, az újonnan induló babaváró támogatással, a bölcsődefejlesztésekkel, a nagycsaládosok autóvásárlási programjával, valamint a jövő januárban életbe lépő nagyszülői GYED-del és a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességével, melyek részben teljesen újszerűek, részben a korábbi támogatási formák kibővítései. Most azt szeretnénk látni, hogy az akciótervből akció lesz, milyen lesz a július elsejétől életbe lépő támogatások fogadtatása és hányan élnek a lehetőségekkel. Nem elég jó intézkedéseket bevezetni, az legalább olyan fontos, hogy minél többen ismerjék, és vegyék is igénybe azokat.

Milyen szakmai vagy társadalmi szervezetek véleményét veszik figyelembe, ha korrekcióra van szükség?

Nem riadunk vissza, hogy egy újonnan bevezetett lehetőséget tovább javítsunk, ha majd kell. Lehetnek gyermekbetegségek. A gyakorlatban olyan élethelyzetek is adódhatnak, amelyekre nem is gondoltunk a tervezéskor, támogatásokban a körültekintő, alapos előkészítése ellenére sem. Az élet mindig izgalmasabb dolgokat tud produkálni, mint amit az íróasztalnál el tudunk képzelni. Ezért nagy szerencse, hogy sokféle szervezettel vagyunk állandó kapcsolatban, amelyek az elméleti, tudományos ismeretek mellett gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Magyarországon a családszervezetek rendkívül értékes munkát végeznek, rajtuk keresztül felerősödik azoknak a hangja, akik a támogatásokban érintettek. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának ötlete például a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől érkezett. De a bölcsőde-fejlesztésekkel kapcsolatosan is folyamatosan egyeztetünk bölcsődei szakmai szervezetekkel, folyamatosan kapjuk a javaslatokat. Vannak partnereink a végrehajtásban is. A Magyar Államkincstár kevésbé látható, de nagyon értékes munkát végez. A Kincstár folyósítja a CSOK-ot, vezeti a statisztikákat, de a nagycsaládos autóvásárlási támogatás is rajtuk keresztül érkezik majd meg. Emellett partnereink a bankok is, amelyek mára felismerték, hogy vannak közös céljaink, érdekeink. A családtámogatások egyik értékes jellemzője, hogy sok szereplő közös erőfeszítésein keresztül valósul meg, amit ezúton is köszönök nekik.

Brüsszelből kritizálták a babaváró támogatást. Mi volt ennek a hátterében?

A családok támogatása minden tagállam magánügye, ami helyes. Ezért is érzékeny kérdés, hogy a brüsszeli bürokráciának van-e, s ha igen, mekkora a beleszólása abba, hogyan segítjük a magyar fiatalokat, családokat. Mivel a Babaváró támogatást a bankrendszeren keresztül nyújtjuk, felmerülhetnek versenyjogi szempontok, ami viszont már uniós szabályozás alá esik. A kérdés az volt, hogy van-e problémája Brüsszelnek a babaváró támogatással vagy nincs. Előzetesen, informális csatornákon feltettük a kérdést a Bizottságnak, hogy ez a támogatási forma részükről elfogadható-e, rendben van-e Annak ellenére felkerestük őket, hogy nincs feltétlenül szükség a jóváhagyásukra. Informálisan azt a választ kaptuk, nem tetszik nekik, változtatni kell rajta. A brüsszeli bürokrácia olykor ott is problémát lát, ahol valójában nincs. Számukra az lett volna az elfogadható, ha a fiatalok a támogatás után kamatot fizetnek és le kellett volna csökkentenünk az állami garanciavállalás 100 százalékos mértékét 80 százalékra. Tehát a magyar fiatalok számára legkedvezőbb, általunk tervezett támogatási formát fel kellett volna adnunk. Ekkor tártuk a nyilvánosság elé a problémát, és erre érkezett a válasz Brüsszelből, hogy semmilyen problémájuk nincsen a babaváró támogatással. Mi pedig készséggel elfogadjuk ez az álláspontot. Ezért indítjuk az eredeti elképzeléseink szerint a babaváró támogatást július 1-jén, nem változtatunk sem az állami kezességvállalás mértékén, sem a kamatmentességen, hiszen ez célját tekintve egy támogatás, ami akkor minősül csak kölcsönnek, ha a fiatalok nem, vagy nem annyi gyermeket vállalnak, mint amennyit eredetileg terveztek.

A KSH idei I. negyedéves adatai szerint nem nőtt a születések száma. Az ellenzék viszont a demográfiai program kritikájaként azt kéri számon, mikor születnek meg végre a várt gyermekek. Milyen időtávban gondolkodnak?

Az ellenzékről mindenekelőtt annyit, hogy amikor azok a Gyurcsányék voltak kormányon, akik most az egész ellenzéket irányítják, akkor minden támogatást elvettek a családoktól, a gyermeknevelésre nem tekintettek értékként. A megszorítások legjobban a családokat sújtották: elvették a családi adókedvezményt, az otthonteremtési támogatásokat, keservessé tették a megélhetést. Mi 2010 óra ezért dolgozunk, hogy a lerombolt bizalmat helyreállítsuk, hogy az elvett támogatásokat ne csak visszaadjuk a magyar embereknek, hanem folyamatosan növeljük is. Szeretnénk a gyermekvállalást és a gyermeknevelést megkönnyíteni, hogy minden családban megszülethessen annyi gyermek, amennyire vágynak. A népesedési mutatók alakulása ennek a következménye. A havi és a negyedéves adatokból messzemenő következtetéseket komolytalan lenne levonni, hiszen a népesedési kérdés hosszú távú folyamat, ahogy a megoldás is. A probléma messzire nyúlik vissza, 1981 óta minden évben egyre kevesebben vagyunk, évről évre fogy a magyarság. Viszonyításképpen az akkorihoz képest a 25 és 45 közötti nők aránya mára 20 százalékkal csökkent. Ebből logikusan következik, hogy ha kevesebb fiatal több gyereket is vállal, a születésszámban ez nem ugyanúgy tükröződik. Ezért érdemes a házasságkötések számát és a gyermekvállalási kedv mutatóit figyelni. Mindkettőre igaz, hogy 20 éve nem tapasztalt csúcson vannak. Miről is szól a gyermekvállalás? A jövőbe vetett hitről és reményről. Éppen ezért nagyon könnyű lerombolni az optimizmust, elhitetni az emberekkel, hogy kilátástalan az élet, ezt a 2002-2010 közötti baloldali kormányzás idején is megtapasztalhattuk, ugyanakkor újraépíteni a bizalmat kifejezetten nehéz, hosszú építkezés. Ha a 2010-es szinten állandósult volna a gyermekvállalási kedv Magyarországon, akkor 88 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg azóta. Ha a házasságkötések és a válások száma a 2010-es szinten stagnált volna, akkor közel 200 ezerrel kevesebben élnének házasságban, mint most. Ezek a számok komoly eredményeket jeleznek, de még nem dőlhetünk hátra. A népesedési program első mérföldköve 2030, addig a részeredményekről csak óvatosan beszélnék. Nézzük meg majd akkor, hol is tartunk.

Az anyaságról sok esetben csak a nehézségein keresztül szereznek információt a fiatalok, ami pont annyira nem reális, mintha rózsaszínre festjük a képet. Mitől lehet vonzó egy családközpontú, konzervatív életforma a fiataloknak?

A fiatalon való gyermekvállalás vagy a nagycsalád is lehet jó értelemben vett divat, egy vonzó életforma. Ehhez kellenek a jó példák, nagy hatása van a közvetlen környezetnek, kell a sokféle támogatás és az is, hogy a nagyobb közösség elismerje a gyermeknevelést is teljesítményként. A személyes tapasztalat is számít, hiszen nehezebb úgy a családi élet mellett dönteni, ha valaki nem szerető családban nőtt fel, bár sokan ilyenkor éppen azt akarják bizonyítani, hogy ők majd másképp élnek, tanulnak a hibákból, rossz tapasztalatokból. Ön konzervatív életformát említett. Az igazi konzervatív gondolkodás alapja a tisztelet. Ha tisztelem a másikat, elfogadom a döntéseit. A liberalizmus ezzel szemben a döntés szabadságát hirdeti ugyan, de egy doktrína mentén egyféle utat tart legitimnek és járhatónak. Ha valaki ezzel ellentétesen gondolkodik, azt már nem viseli el a jelenlegi balliberális gondolkodásmód. A konzervatív ember mindig tiszteli, ha valaki másként dönt, és nem kényszeríti rá az akaratát a másikra. A liberálisok egyik bűne, hogy illúziót árulnak, kényszerpályára állítják a nőket. Azt próbálják elhitetni, hogy a gyerekvállalás hajszálpontosan ugyanakkora és ugyanolyan kihívás egy nő és egy férfi számára, és folyamatosan azt sulykolják, hogy a nők és a férfiak között egy olyan verseny van, amiben a nők nem maradhatnak le, minden pillanatban pontosan ugyanolyan pozíciókat kell betölteniük, ugyanannyit kell keresniük, mint a velük azonos korban lévő férfiaknak. A gyermekvállalásra úgy tekintenek, mint egy olyan – egyelőre nehezen megkerülhető – szükségszerűségre, amin valahogy túl kell esni, hogy aztán megint az „igazán fontos” dolgokra lehessen koncentrálni. Aki pedig nem így látja, az szégyellje magát. Ez szerintem nagyon veszélyes és ártalmas megközelítés. Tegyük a választást szabaddá! Segítjük a fiatalokat abban, hogy akkor alapítsanak családot, amikor szeretnének, hogy annyi gyerekük lehessen, amennyit akarnak, hogy megoszthassák az otthoni teendőket egymással a saját elképzelésük szerint. Tegyük lehetővé, hogy egy nő kevéssel a szülés után visszatérhessen a munkahelyére, ha úgy döntenek, de azt is, hogy hosszabban otthon maradhasson. Értékeljük a gazdasági teljesítményt, de értékeljük a felelős gyermeknevelést is! Erről a szabadságról szól a mi megközelítésünk, a családpolitikánk.

Nagy sikert arattak az életszagú kisfilmek, amelyekkel a Családok évét népszerűsítették. Gondolkodnak hasonló eszközökben?

A kisfilmek reálisan mutatták be a családi életet. Nem akartak kész válaszokat adni, sokkal inkább kérdéseket tesznek fel. A szlogen az volt, hogy szülőnek lenni életre szóló kaland, amit nem érdemes kihagyni. Gondolatébresztőnek szántuk. A döntés a fiataloké. Az állam felelőssége abban áll, hogy olyan kiszámítható, biztonságos és tervezhető jövőt biztosítson, amelyben a fiatalok mernek családot alapítani. A média világában a liberális értékrend erőteljesebben megjelenik, de úgy vélem a józan emberek meglátják ennek a fonákját. Az elmúlt kilenc év nagy eredményének tartom, hogy ma nagycsaládosnak lenni jó értelemben divatosnak számít. Korábban, ha megláttak egy ötgyermekes családot, akkor az emberek felhúzták a szemöldöküket és furcsának tartották, de ez már nincs így. Ma emelt fővel tudnak járni azok is, akik nagycsaládban élnek, mert a magyar emberek elismerik a teljesítményüket. Tudják, hogy amit a felelős gyereknevelésen keresztül tesznek, az az egész közösség számára értékkel bír. A családtámogatásokon keresztül is az egymás iránti tiszteletet szeretnénk erősíteni. Bízom abban, hogy a magyar emberek büszkék lehetnek arra, hogy Magyarországon a gyermek az első.