„Kell egy olyan kórház, ahol az életvédelem különös hangsúlyt kap”

„Kell egy olyan kórház, ahol az életvédelem különös hangsúlyt kap”

Novák Katalin: Minden segítséget megkap az, aki családra vágyik. Olyan támogatásról is döntött a kormány, amelynek köszönhetően a meddőség lelki okait kezelik majd egy központban, lombikprogram nélkül.

„A parlamenti folyosón előreengednek az ajtóban, de a viták színterén nem udvariaskodnak velem férfi képviselőtársaim. Mindenkinek ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania, és ez helyes is” – mondta lapunknak Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, am ikor arról kérdeztük, hogy nehezebb dolga van-e képviselőnőként az Ország-gyűlésben. A családbarát szülészetekkel kapcsolatban közölte, általános probléma, hogy sok nő úgy érzi, nem aktív szereplője a szülésének.

– Kórházat épít Magyarország Vietnamban, egy ötszáz ágyas onkológiai intézményt. Az erről szóló egyeztetéseken Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vett részt. Miért volt ez fontos?

– Izgalmas út volt, s Vietnam azon országok közé tartozik, amelyekkel szeretnénk a következő időszakban szorosabbra fűzni kapcsolatainkat. Ezzel nem vagyunk egyedül, óriási a verseny a vietnami piacokért. Egy Magyarországnál tízszer nagyobb népességű, gazdaságilag dinamikusan fejlődő országról beszélünk, és számos olyan terület van, ahol gyümölcsöző együttműködést tudunk kötni. A kormányfőt népes üzleti delegáció is elkísérte, a magyar vállalkozók is keresik a befektetési lehetőségeket. Érdekesség, hogy Vietnamban még mindig nincs népesség-nyilvántartás, ám a tőlünk kapott kötött segélyhitelnek köszönhetően el tudták indítani ennek a fejlesztését. Emellett az államszervezésben, a közigazgatásban és többek között a vízgazdálkodásban is számítanak magyar részről szakmai segítségre. Az onkológiai kórház is egy kötött segélyhitel-programnak köszönhetően épül fel, részben magyar vállalkozók közreműködésével. Fantasztikus kórházat fogunk építeni. Vietnam első számú kihívása az infrastruktúra fejlesztése, ebben tud most Magyarország segítséget nyújtani. Emellett olyan onkológiai szaktudással is rendelkezünk, amelyre szintén szükség mutatkozik.

– Demográfiai témában is cseréltek tapasztalatot?

– Érintőlegesen felmerült ez a téma is, ám mivel nincs pontos nyilvántartás Vietnamban a lakosságról, ezért bizonytalanok az adataik. A hivatalos nemzetközi statisztikák szerint egyébként Vietnamban sem éri el a termékenységi ráta a kettőt, amit kissé kétkedve fogadok. Az első tehát, ami demográfiai szempontból fontos lenne számukra, az a megbízható adatnyilvántartás és –szolgáltatás. Beszéltünk arról is, hogy mennyire fontos a viet­nami embereknek a család. Közös bennünk, hogy a hagyományos családi értékek számukra is megkérdőjelezhetetlenek.

– Rátérve az itthoni népesedési helyzetre, a hosszú távú cél az, hogy 2030-ig a termékenységi ráta elérje a kettőt. Az ezt segítő intézkedéssorozat része a közelmúltban bejelentett családbarát szülészetek kialakítása. Ehhez minimumfeltétel-rendszert alakítanak ki. Melyek lesznek ezek?

– A Bethesda Gyermekkórházban már elkezdődött egy hasonló fejlesztés, bár a két kezdeményezés összefügg, nem fedi egymást. A szülés minden szempontból meghatározó életesemény. Ilyenformán pedig lehet nagyon pozitív élmény, de lehet olyan emlék is, amelyhez negatív érzelmek is társulnak. Egy édesanyát, sőt mindkét szülőt érhetik közben olyan élmények, amelyekre nem számított. Ezért fontos, hogy minden szülészeti osztályon olyan körülmények legyenek, amelyek alapfeltételei egy pozitív szülésélménynek, a baba, az anyuka és az apuka igényeihez igazodnak. Ennek sok eleme van, például a jó infrastrukturális háttér, a szaktudás, az empátia a segítők és a teljes személyzet részéről, és még sok apró tényező, amelyekkel foglalkozni szeretnénk. Célunk, hogy Magyarország összes szülészeti osztályán pozitív élmény legyen a szülés minden érintett számára. A Bethesda Gyermekkórházban pedig komoly referenciaintézményt alakítanak ki, amely elsősorban a természetes szülést támogatja.

– Jelenleg egy átlagos szülészeten milyen negatív élmény érhet egy édesanyát?

– Általános probléma, hogy sok nő úgy érzi, nem aktív szereplője saját szülésének. Eleve minden helyzet, ami egészségügyi intézményben zajlik, a beteg számára kiszolgáltatottságot jelent. A várandósság viszont nem betegség, a szülés pedig elsősorban nem egészségügyi beavatkozás, annak csak a helyszíne a kórház. Alapvetően a világ egyik legtermészetesebb folyamatáról beszélünk, ami közben nyilván adódhatnak komplikációk, ilyenkor elengedhetetlen az orvosi beavatkozás. Viszont minél inkább betegként kezeljük a szülő nőt, annál kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzuk. A baba tudja, hogyan kell világra jönni, az édesanya pedig tudja, hogyan kell szülni. A folyamatnak ezt a természetes jellegét nem szabad háttérbe szorítani.

– Az ilyen típusú intézkedés befolyásolhatja a születések számát?

– Abszolút. Nagyon sokat számít pozitív és negatív irányban is.

– A Bethesda Gyermekkórház új szülészeti osztálya három alapelv mentén működik majd: egyrészt törekednek arra, hogy a babák ott természetes úton szülessenek, másrészt hálapénz elfogadása nélkül dolgoznak, harmadrészt pedig ott az orvosok nem végeznek majd abortuszt. Van olyan elképzelés, hogy a családbarát szülészet egyben abortuszmentes szülészetet is jelent majd?

– Magyarországon e tekintetben jó a szabályozás, ugyanis minden nőgyógyász, lelkiismereti okokra hivatkozva, mondhatja azt, hogy nem végez abortuszt. Ez többek között Svájcban például nem így van. Természetesen fontos, hogy legyen egy olyan intézmény, ahol az életvédelem önbizalmat ad azoknak az orvosoknak, akik szintén ennek mentén végzik a munkájukat. De ahhoz is kell biztosítani a feltételeket, hogy mindenki megkapja a neki jogsze­rűen járó ellátást.

– Szintén a demográfiához kapcsolódik a lombikbébiprogram támogatása, amelyben az állam tulajdonképpen – a sikeres beavatkozások függvényében – korlátlan számú beültetést finanszíroz. Az intézkedés háttere összetett. Beszélne erről?

– Drámaian kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja a fejlett nyugati világban, ide tartozik Magyarország is. Átlagosan a nők harminc év felett szülnek, s ez jelentős elmozdulás a korábbiakhoz képest. Sokszor éppen ezért már szembesülnek meddőségi problémákkal is: minden ötödik pár érintett. Nekünk ezt a helyzetet a lehetőségeinkhez mérten segítenünk kell, erről szól a lombikprogram támogatása is. Jelenleg ezerötszáz-ezerhatszáz baba születik mesterséges megtermékenyítés által, de valószínűsíthető, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően ez a szám megduplázódhat. Kíváncsian várom az eredményeket. Mindenesetre a célunk az, hogy aki családra vágyik, minden lehetséges segítséget megkapjon. Olyan támogatásról is döntött a kormány, amelynek köszönhe­tően a meddőség lelki okait segítenek majd egy központban kezelni, lombikprogram nélkül.

– Az is felvetődött, hogy a megtermékenyített, ám be nem ültetett petesejtek utóéletével kapcsolatos szabályozást szigorítanák. Balog Zoltán, a humántárca vezetője ezt komoly etikai kérdésnek nevezte. Pontosan min változtatnának?

– Általában észleltük azt a problémát a lombikprogramok kapcsán, hogy nincs elég információnk arról, egyes intézetekben pontosan mi történik. Fontos tisztázni, hogy az eljárásokat jelenleg egyrészt állami, másrészt magánintézményekben végezik. A központi finanszírozás azonban bonyolultabb, országosan nyolc centrumnak van közfinanszírozott kapacitása. Tehát van lehetőség akár privát klinikán is központilag finanszírozott kezelést végeztetni. Viszont arról, aki száz százalékig magánúton vesz részt lombikkezelésben, jóformán semmilyen információnk nincs. A mostani intézkedés arról is szól, hogy a magasabb állami támogatás folyósítását jóval szigorúbb adatszolgáltatási feltételekhez kötjük, ez már önmagában növeli majd az átláthatóságot. A be nem ültetett embriók sorsával kapcsolatban sok kérdés vetődött fel, társadalmi vita indult a témáról. Nem szabad úgy tenni, mintha ezt a kérdést le lehetne egyszerűsíteni. Rengeteg párt érdekel az, hogy mi történik a megtermékenyített petesejtekkel, az államnak pedig a magzatvédelem terén többletfelelőssége van. Ennek ellenére a törvény tekintetében nem a szigorítás szót használnám. Közös gondolkodás van a szabályozás pontosításáról, amelynek elsősorban az élet védelmének alkotmányos elve köré kell épülnie. A nemzetközi példákat is vizsgáljuk, de ezen a törvényen máról holnapra egy tollvonással nem lehet változtatni. Célunk, hogy úgy segítsünk minden gyermekre vágyó párnak, hogy közben az élet védelmének alkotmányos elvét a leginkább tiszteletben tartjuk.

– Nehéz egy leendő édesanyának meghozni a döntést arról, hogy részt vesz egy lombikkezelésen?

– Meggyőződésem, hogy mindig nehéz. Magam nem voltam ilyen helyzetben, így nincs személyes tapasztalatom. Abban viszont biztos vagyok, hogy egyetlen pár sem így indul neki a gyermekvállalásnak. Mindig kudarcok, csalódások és megpróbáltatások előzik meg a döntést. Fontos, hogy a lehető legnagyobb empátiával forduljunk azok felé, akik belevágnak a lombikkezelésbe, illetve azt is hangsúlyozni kell, hogy egy lombikbaba pontosan ugyanakkora kincs számunkra, mint a természetes úton fogant gyermekek.

– Az idén harmincéves a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, NOE, amely mára a rendszerváltás előtti években alakult legnagyobb civil szervezet. Milyen velük a kormány kapcsolata?

– Amit a NOE az elmúlt harminc évben véghez vitt, elképesztő. Mondhatjuk, hogy az egyesület még az újkori magyar demokrácia megszületése előtt jött létre, tulajdonképpen előfutárként, nehéz időkben, nem evidens módon. Ne felejtsük el, hogy a NOE elsőként volt képes megváltoztatni egy, az MSZMP  KB által már meghozott döntést. Így érték el akkor, hogy az adózási rendszer kevésbé sújtsa a családokat, mint ahogy a kommunista vezetés tervezte. Az egyesület azóta is értékalapon, ugyanazt az iránytűt használja, és attól egy centivel sem tért el. Ezért is fontos stratégiai partnere a kormánynak. A családok érdekeit képviseli javaslatokkal, ötletekkel, visszajelzésekkel. A párbeszéd folyamatos, elsősorban a reakciók szintjén, vagyis abból a szempontból, hogy az intézkedéseink hogyan hatnak a családokra. Lehet a családpolitika sokrétű és gazdag, de biztos, hogy mindig lesz újabb tennivaló, amivel kedvezni lehet a gyermeket nevelőknek.

– Kicsit más témára rátérve, több országban is felkorbácsolta az indulatokat az a társkereső oldal, amely fiatal, kevésbé tehetős lányokat köt össze jómódú férfiakkal. Az oldal már itthon is működik, a neve Puncs.hu. Az ilyen típusú oldalak ellen több helyen is felléptek, a legutóbbi fellépés Belgiumban történt, ahol több miniszter kezdeményezte az ottani változat reklámplakátjainak eltávolítását, ugyanis szerintük az „propagálja a diákok prostituálódását”. Mit gondol a jelenségről?

– Annak ellenére, hogy az internet a kommunikációnak és az információszerzésnek fantasztikus eszköze, olyan veszélyei is vannak, amelyekkel még tisztában sem vagyunk. Ez elsősorban a gyermekeket érinti, a pornográf tartalmak terjedését sajnos semmilyen szülői tiltással vagy korlátozó szűrővel nem lehet maradéktalanul elzárni előlük. Onnantól kezdve, hogy egy tízéves gyermeknek okostelefonja van, egyúttal a kezébe adtunk egy veszélyes fegyvert is. Sajnos nem a természetes emberi kapcsolatokról szól a portál, hanem irreális vágyak ébresztéséről, amelyek tévútra terelik a fia­talabb korosztályok egyébként is képlékeny gondolkodásmódját. Ma már az internet világában, az on­line közösségi tereken keresztül nyílik ki a világ a fiatalok előtt, ám a digitális tér veszélyes üzem, ezért ott sem szabad megfeledkezni a biztonságos környezet megteremté­séről. Fel kell készítenünk a fiatalokat a világ digitális átalakulására, éppen ezért a Digitális Jólét Program részeként a kormány megalkotta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiá­ját. Emellett az Új Nemzedék Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint harminc vállalattal összefogva, a fia­talok kiberbiztonságának növelése, digitális immunrendszerének védelme érdekében elindította a Digitális Immunerősítő Programot.

– Magyarországon kevés nő ül a parlamentben. Érez bármiféle megkülönböztetést az országgyűlési munkája során?

– A politika kemény terep. Ha valaki építkezésen dolgozik, vállalja, hogy poros lesz a ruhája. Ha pedig a politikai arénába lép, úgy megy be, hogy tisztában van azzal, kaphat pofonokat. Nem véletlen az sem, hogy arénának hívjuk. Másrészt viszont egy nőnek nincs nehezebb dolga, mint egy férfinak, és olyasmit sem tapasztaltam, hogy ne adták volna meg nekem azt a tiszteletet, ami egy nőnek jár. Ezt nagyra értékelem, s általában elmondható, hogy a magyar férfiak udvariasak. Tehát, bár a parlamenti folyosón előre engednek az ajtóban, a viták színterén egyenrangú félként kezelnek, és nem udvariaskodnak. Mindenkinek ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania, és ez helyes is.

– Mennyi esélye van ma egy nőnek itthon, ha politikai pályára készül?

– Attól függ, hogy mire. Arra sok lehetősége van például, hogy képviselje azt, amit helyesnek gondol. Az érvényesülés más kérdés, de összességében nincs sokkal nehezebb dolga ezen a pályán, mint bármelyik másik kiemelten kompetitív ágazatban. Kemény feltételei vannak a belépésnek és a bent maradásnak is, de ez nem csak a politikusi munkára igaz. Helyt kell állni. Ugyanakkor a magyar nők tapasztalatom szerint erre képesek. Nézzük meg például a sportteljesítményeinket, az olimpiai érmeseinket. Már önmagában ezzel megválaszoltam a kérdését.

– Milyen középtávú terveik vannak családpolitika terén?

– Az a legfontosabb, hogy a mostani összetett és gazdag családpolitika eredményeit meg tudjuk őrizni. A múltban, sajnos, sok példa volt arra, hogy ezeket előszeretettel megnyirbálták, jellemzően 2002 és 2010 között. Ezt mi szeretnénk megelőzni, hiszen a múltban okozott károkat kell sok esetben még mindig helyrehoznunk. Fontos az is, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassuk az információkat arról, hogy milyen támogatások járnak nekik. A családbarát mentalitást is szeretnénk erősíteni, jó lenne, ha üzemszerűen, családbarát módon működne Magyarország. A vesszőparipám pedig a rugalmas munkaerőpiac kialakítása. Ma már egyre többen akarnak dolgozni, nekünk pedig biztosítanunk kell ehhez a feltételeket. Egy családanyának ugyanis nehéz napi nyolc-tíz órában helytállnia a munkahelyén, emellett pedig megadni a családjának is azt, amire szüksége van. Ebben szeretnénk segíteni. Ezzel nemcsak a szülési kedvet tudjuk növelni, de biztonságot is nyújtunk a családoknak.